2016. június 22., szerda

Istenről és művészetről vallanak



A csend történései című kiadványban kortárs íróink és költőink írnak arról, hogy eddigi pályafutásuk során milyen mértékben hatott rájuk és művészetükre egy-egy bibliai idézet, szöveghely, hogyan tudták felhasználni annak mondanivalóját műveikben. Arra is keresik a választ a művészek, hogy miként vetődik fel a szakralitás problémája munkájuk során, illetve a biblikus hagyomány hogyan kap artikulációs formát műveikben.

A kötetben olvasható írások szerzői: Ayhan Gökhan, Babiczky Tibor, Baglyas Erika, Báthori Csaba, Czigány György, Csendes Toll, Csordás Zoltán, Dér András, Dobai Lili, Esterházy Péter, Gergely Ágnes, Győrffy Ákos, Halmai Tamás, Hevesi Judit, Iancu Laura, Kemény István, Kertész Imre, Lackfi János, Láng Eszter, Marno János, Mezey Katalin, Nagy Dénes, Pályi András, Petrőczi Éva, Rakovszky Zsuzsa, Sándor Iván, Szabó Ferenc, Szüts Miklós, Takács Zsuzsa, Tamás Zsuzsa, Varga Ferenc, Váli Dezső, Vasadi Péter, Villányi László, Vörös István, Zalán Tibor, illetve Kovács-Gombos Gábor és Máthé Andrea.

Czigány György költő úgy véli, hogy számos irodalmi mű, keletkezési idejétől függetlenül aktuális mondanivalóval bír számunkra ma is, hiszen az eleven élet aktualitását fogalmazzák meg. „Egy-egy Bach vagy Mozart-mű, Mikes kelemen levelei, Csehov novellái számomra kortárs darabok, nem elmúlt idők jeleiként hatnak rám, hiszen élnek, változnak általunk és bennünk, frissen szólnak hozzánk...” Ahogy a Biblia is. A költő így vélekedik a művészetekben megjelenő szakralitásról: „A szakrális zene igen fontos, szép darabjait leljük a Stravinsky-életműben. Mindenekelőtt a zsoltárszimfóniát említem, ami egyidős a Bartók legszemélyesebb vallomásának felfogható muzsikával, a Cantata profanával. Ezekkel egy időben írta meg Tamási Áron Rendes feltámadás címmel csodálatos novelláját.”

Ottlik Géza egy helyütt azt írta művészetéről: „Ha Jézus nem áradt bele a mégoly profán, világi jelentésmozzanatokból összerakott művembe – ha másként nem mint szomjúság, halhatatlan vágy, a szarvas kívánkozása a szép hűvös patakra – akkor nem is hoztunk létre semmit.”

Csordás Zoltán képzőművész – ahogy mondja – képeket készít, tehát nem e világgal foglalkozik, hanem a senki földjével. „Saját mélységeimmel, amelyek a rajtam túli meghosszabbításai és beszivárgásai. A képek itt vannak, de szimbolikus tartalmaik miatt egy megközelíthetetlen, elzárt és végtelen térség felé nyitnak. A romolhatatlan világ felé. (…) Mindegy, hogy a festő mivel foglalkozik, az a kérdés, mi lesz láthatóvá a képtől. Egyszer csináltam egy monotípiát, Michelangelo emlékműve a címe, s a lányom, amikor meglátta, azt mondta, ez olyan, mint amikor az Isten lejön a lépcsőn. Az a valódi kérdés, milyen képzetek generálódnak a képek láttán?!”

Dér András filmrendezőt egyik filmje kapcsán az alábbi, Lukács evangéliumából származó rész ragadta meg: »Törekedjetek bemenni a szűk kapun, mert mondom nektek, sokan próbálnak majd bejutni, de nem tudnak. A ház ura felkel és bezárja az ajtót, ti kint rekedtek és zörgetni kezdtek az ajtón: Uram, nyiss nekünk ajtót. (Lk 13,24-25)« „A megértés, a világ befogadása a kérdés” – hangsúlyozza a rendező. „Előző filmemben is erre kerestem a választ egy absztrakt narratívájú, költői formában. Képes beszéd, tört nyelv, ahogy a kutakodó öntudat artikulálja a megfoghatatlant. Ajtók. Bezárt terek. Elvesző identitás. Várakozás. A várakozás csendje.”

A csend történései című könyvet olvasva felmerülhet az olvasóban a kérdés: létezik-e – és ha igen, minként – a mai művészetben a szakralitás fogalma? S érzékelhetővé válhat-e korunk befogadója számára? Többek között erről is együtt gondolkodhat neves művészeinkkel az olvasó. Végül néhány gondolat az örömről és a szépségről, amely fogalmak gyakran kapcsolódnak össze Istennel. „Mivel Isten olyan nagy bőségben akart az embernek szánt örömöt helyezni a teremtésbe, szépséggel ruházta fel a dolgok képeit; s ha a dolgok láttán nem is ragadható meg mindig teljesen, ott rejlik abban a szándékban, amelyet a teremtő meg akar valósítani: isteni céljánál fogva a legjelentéktelenebb dolog is szép.”


Csuti-Mátyás Zsófia

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése