8 szentre nézünk

A Don Bosco Kiadó könyveiről bátran állítható, hogy mind küllemükben, mind tartalmukban gyermekcentrikusak. Kimondottan gyerekeknek, fiataloknak készült az a sorozat is, amelyet – a címeik nyomán – nevezhetünk számozott sorozatnak. A kiadványt játékossá teszi a sok kép, a jól tagolt szövegegységek, a betűméret váltakozása és a szövegtípusok sokfélesége. Hitoktatók, szülők és gyerekek egyaránt kézbe vehetik. Az elmúlt hetekben ajánlottuk olvasóink figyelmébe a szintén ebbe a körbe tartozó 6 létrafok az imához című könyvet, amely rendkívül sok olvasónknak felkeltette az érdeklődését.

Ezúttal a sorozat 8 szentre nézünk című tagját mutatjuk be, remélve, hogy ez a kiadvány is legalább annyira népszerűvé válik, mint elődje. S hogy ki az a nyolc szent: Boldog Orione Alajos, Szent Lőrinc, Néri Szent Fülöp, Lellisi Szent Kamill, Lisieux-i Kis Szent Teréz, Szent Miklós, Szent XXIII. János pápa és Teréz anya.

Szeretnél megtudni valami fontosat?

Az Egyház élete is olyan, mint egy stafétafutás. Ez így van: Jézus adta tanítványai kezébe a stafétabotot, ami nem más, mint az EVANGÉLIUM. Akik hívást kaptak a nagy versenyre, futnak és átadják a botot, ami nem más, mint az evangélium. Évszázados futásról van szó, amely az egész világra kiterjed. Az evangéliumot minden időben át kell adni.

Jézus apostolai a versenyző atléták, akik az Egyház nagy családjához tartoznak. Ezek közül az elsők vértanúk voltak, akik vérüket ontva adták tovább a botot. Mindig lettek követőik is. A SZENTEK A RÁJUK BÍZOTT SZAKASZT MÁR TE ELŐTTED VÉGIGFUTOTTÁK.

Most rajtad a sor, neked kell kézbe venned az evangéliumot, és nem szabad elveszítened, hanem hiánytalanul tovább kell adnod. Futás közben szem előtt kell tartanod a szentek példáját, hogyan kell eredményesen futni. Azt is tudnod kell, hogy az előtted célba ért szentek az égben nem szórakoznak és nem borozgatnak, hanem gondolnak rád is, és megtesznek mindent, hogy végig tudd futni a pályát.

Tehát kik a szentek? Azok a versenyzők, akik csodálatosan futottak a pályán, mint az Egyház stafétafutói, és átadták neked a stafétabotot, ami nem más, mint az evangélium.

A szemléletes és lelkesítő bevezető után a szerző, Gimmi Rizzi rávilágít arra is, hogy a szentek láthatóvá teszik Jézus nyomát, vagyis azt az utat, amelyet minden katolikusnak követni kell. Rajta, induljunk el, ismerjük meg a 8 szentet! – lelkesít a Rizzi, aki oly módon mutatja be a választott szenteket, hogy közben arra is rávilágít: miben, hogyan segíthet az adott szent, példakép a ma emberének.

Orione Alajosról megtudhatjuk, hogy édesanyja korábban felszolgáló, apja pedig katona volt, s kapcsolatuk egy meglehetősen nagy, csattanós pofonnal indult. Alajosnak négy idősebb testvére volt, édesanyjuk a gyereknevelésnek szentelte életét, apjuk pedig útépítőként kemény fizikai munkát végzett. Alajos így emlékezik meg szeretett édesanyjáról: „Édesanyám idősebb négy testvérem kinőtt ruháit egyik gyerekről a másikra adta kis átalakítással. A kevés pénzünkből támogatta a Gondviselés Otthon kis árváit is. Családunk becsületes és szerény szegénységben élt.” Alajos gyakran segített édesapjának is, ezért hamar megtanult bánni a kőfaragó kalapáccsal. Szíve mégis más felé húzta őt: kolostorba vágyott. „Minden álmom a csuha volt, a fejemre húzható kapucni és a fehér öv a derekamra.” S hogy vágya teljesült-e, kiderül a róla szóló fejezetből, amelyben találunk apró történeteket, imádságokat, evangéliumi szakaszokat egyaránt. Alajos példáján keresztül több lépésben tanít a szerző a helyes életvezetésre, s a következőkre biztat:

• aggódni másokért
• másoknak tervezni
• mások boldogságára figyelni
• az életet a szükséget szenvedőkért feláldozni

Az olvasó Néri Szent Fülöppel is megismerkedhet, akit a szerző tréfásan „Isten bohócának” nevez. Hogy miért, az kiderül az adott fejezetből, de természetesen azt is megtudhatjuk, amit a legtöbben megkérdeznénk egy szenttől, ha találkoznánk vele: Mikor és miért döntött Isten követése mellett? Fülöp története a következő:„Egy éjszakai imádkozás közben történt, 1544 pünkösdjén, amikor a Szent Sebestyén katakombában volt, egy lángnyelv a száján keresztül a szívébe hatolt. Érezte, hogy a melle ég és kitágul. A Szentlélek szállt bensőjébe, és lefoglalta magának Fülöpöt. Isten örökre megjelölte magának. Attól a naptól kezdve állandóan melege volt, reverendáját ki kellett gombolnia, az ablakot állandóan nyitva tartotta. Egy olyan belső mozgást érzett, ami állandóan remegésben tartotta. Azt hitte, lázas lett, pedig csak a Szentlélek hatása volt.”

Imádság

Milyen ember is volt Fülöp? Lázas volt és mindig égetett. Magas hőfokon élt: mellét meg kellett nedvesítenie. Átölelte a bűnbánókat, hogy érezzék szíve melegét. Mi volt a titka? A Szentlélek fűtötte és tágította szívét, mint egy kazán, úgy melegített. Jöjj, Szentlélek! Bánj velem, mint Szent Fülöppel! Gyújtsd lángra a szívemet, hogy felhevüljek Isten szeretetétől! Jöjj, óh, Szentlélek, tágítsd ki a szívemet, győzd le bennem, ami hideg és langyos.

Személyiségteszt

A szentekről szóló történetekhez és az életpéldájukhoz kapcsolódó tanulságos, nevelő célzatú írásokhoz magyarázatként társul egy-egy mulattató, ám annál szemléletesebb kis táblázat. Lellisi Szent Kamillnál a középszerű, gyakran unatkozó ember jellemvonásait olvashatjuk:

• Kedvenc állat: csiga
• Kedvenc kifejezés: Ah, micsoda unalom!
• Hőmérséklet: Se hideg, se meleg
• Szín: se fehér, se fekete: szürke
• Íz: nem édes, nem savanyú: íztelen
• Életcél: papucs+karosszék
• Nem kívánt kifejezések: Mindent bele! Hajrá! 

De ki a gyáva? – Személyi igazolvány

• Kedvenc állat: házinyúl
• Kedvenc kifejezés: „Biztosra menjünk!”, „Nem őrültem meg!”
• Életcél: Biztonság+jólét
• Nem kívánt kifejezések: másokért feláldozni magadat

A szerző néhány jó tanácsa a helyes életvezetéshez Lisieux-i Kis Szent Teréz példájából adódóan: Fontold meg, hogy az apró dolgokat szeretni álljon mindig párban a nagy dolgok utáni vággyal! Ne feledd, az a hivatásod, hogy ne csak valamit adj, hanem mindent!

Minden év december 6-án eljön a gyerekekhez a Mikulás, ám nem árt, ha már a kicsik is tudják a Mikulás, vagyis Szent Miklós történetét, s nemcsak egy piros ruhás, fehér szakállú, ajándékot osztogató öregembernek gondolják azt, akire e napon emlékezünk. A szerző megismerteti az olvasót a szent püspök életrajzával, felidézve az ajándékozás történetének előzményeit is, majd játékosan arra tanít kicsiket és nagyokat, hogy hogyan ajándékoz az Isten?

• Nem cseppenként, vagyis amikor Isten ajándékoz, nem szűkmarkú, mércéje óriási.
• Isten nem számolja a jót, ami azt jelenti, hogy mindent ingyen ad, nem kér kamatot, nem küld számlát.
• Nem veri nagy dobra, vagyis csendben, tapintatosan ad, nem kürtöli ki senkinek.

Az ajándékozásban Istent utánozzuk!

Imádság

Uram, a te lényed nem az ajándék, hanem a szereteted. Gazdagon osztod javaidat, nem vagy számító, csendben teszed. Rengeteget adsz, de nem vesszük észre. Sőt, még siránkozunk is. Bocsásd meg, Uram!

A szülők és nagyszülők gyakran bajban vannak azt illetően, hogy milyen olvasmánnyal tudnák lekötni gyermekeik, unokáik figyelmét. Ez a kiadvány játékos és könnyed formában ismertet meg a szentekkel, s talán még azokat a gyerekeket is leköti, aki a személyiségteszt című részben időnként magukra ismernek.

Csuti-Mátyás Zsófia

•     •     •

Bővebb információt a kiadvány címére kattintva kaphat:

• Gimmi Rizzi: 8 szentre nézünk (865 Ft)

A legendák éltető ereje

Számos legenda él az emberiséggel együtt évszázadok, sőt évezredek óta, amelyeket a következő generációk is érdeklődéssel vizsgálnak majd. Érdekességük titokzatosságukban rejlik, szinte lehetetlen kideríteni róluk a valóságot. Ezek a történetek azonban éppen ezáltal élnek és ösztönzik kutakodásra az újabb és újabb nemzedékeket, nem utolsó sorban pedig gazdagítják műveltségünket, kultúránkat.

Ebbe a körbe tartozik a Szent Grál legendája is, amely szintén évszázadok óta foglalkoztatja a keresztényeket. Számos film- és könyvadaptáció kísérelte meg kideríteni a történet eredetét. Jelenleg Michael Hesemann történész oknyomozó írása az, ami új nézőpontot adhat az olvasónak. A szerző könyvéből részletesen megismerhetjük a történelmet, a történelmi személyeket, valamint járhatunk a leghíresebb és kevésbé ismert (a Grállal kapcsolatba hozható) templomokban, elkalauzol bennünket Róma egykori és mai utcáin és számos olyan helyen, amely történelmi és művészettörténeti értéket is hordoz. A könyv izgalmas oknyomozó mű, de egyfajta úti kalauzként is tekinthetünk rá. A történelemrajongóknak pedig igazi csemege.

Michael Hesemann számos érdekfeszítő egyházi témában kutatott már, többször a Szentszék jóváhagyásával és más szakértőkkel együttműködve. Könyveihez minden esetben részletes bibliográfiát mellékel, ami szintén elhivatottságról és tudománytiszteletről tanúskodik. Amikor egy konferenciáról hazafelé utazva megkérdezték tőle, hogy mit tud a Szent Grálról, lelkesen felelte: „Az utolsó vacsora kelyhe. A legenda szerint Arimateai József ezzel fogta fel Jézus Krisztus drága Vérét, amikor levette őt a keresztről és eltemette.” Hesemann részletesen végigveszi a Grál történetét. „Eszerint Szent Péter elvitte a Grált Rómába, s az ott maradt több mint 200 évig. A szentmise római kánonja ma is tanúsítja, hogy az utolsó vacsora eredeti kelyhének birtokában voltak. Az átváltozásban ugyanis egészen pontosan szó van róla: »ezt a csodálatos kelyhet«.” Valerianus római császár idejében kíméletlenül üldözték a keresztényeket. Amikor 258-ban II. Sixtus pápát letartóztatták, ő megparancsolta hűséges diakónusának, Lőrincnek, hogy helyezze biztonságba az Egyház kincseit. A Grált Lőrinc szüleinek huescai házában rejtették el. Két nappal később azonban őt is elfogták. A Grál ott maradt mindaddig, amíg a mórok be nem nyomultak Hispániába. Menekítették előlük, s újra meg újra elrejtették, hogy biztonságban legyen. Érdekesség, hogy minden templomot, amelyben egy ideig őrizték, Szent Péternek szenteltek, utalva római eredetére. A Grált oklevélben először 1134-ben említik. II. (Tiszta) Alfonz aragóniai király uralkodása idején, 1174-ben az udvarba került a költő, Guiot de Provins, és megismerkedett a Grál-mondaanyaggal.

A kutatás számos érdekes eredményt tartogat a szerző és az olvasó számára, íme egy: „A római hagyomány semmit sem tud Krisztus kelyhéről, amelyet Péternek az Örök Városba kellett hoznia. Minden bizonnyal ennek tudata feledésbe merült, miután a Grál kétszáz évvel később eltűnt Rómából. De mind a mai napig tisztelnek a lateráni bazilikában egy ereklyét, amely közvetlen kapcsolatban van vele, és csak akkor és Péter által kerülhetett Rómába: az utolsó vacsora asztalának egy darabja. Az 1,2 x 0,6 méter méretű, viszonylag korán ezüstbe foglalt darab deszka a Pudens-házból való első asztaloltárral együtt a pápai oltár fölötti ereklyetartóban van. Rajta áll drága, aranyozott ereklyetartókban Péter és Pál állítólagos koponyája.”

De haladjunk tovább az író okfejtése mentén. Egy másik érdekes részlet a Grálról, hogy egy régi felirat tanúsága szerint a Via Urbanán lévő Santa Pudenziana-templom papja, Ilicius már a negyedik században oszlopcsarnokot épített Szent Hyppolitus kápolnájától idáig. Talán több volt, mint eredeti ötlet, hogy épp ezt a két templomot kötötték össze egymással, ugyanis mindkettő stációs templom volt a római Grál-úton. „Szent Péter hozta a Grált Rómába, Szent Lőrinc – mondja a spanyol hagyomány – vitte szülőföldjére, ahol az üldözés nehéz időszakában biztonságban tudhatta… Semmi bizonyíték nincs arra, hogy a Grál valaha Rómában volt, de néhány közvetett utalás arra vall, hogy valóban a pápák birtokában lehetett. ”

Hesemann szerint a Grál-elbeszélés az ember megváltásának metaforája, mivel a keresztény ember hite szerint a megváltás csak Krisztus engesztelő áldozata, kereszthalála által válik lehetségessé. „A Golgotán kiontott vére mosta tisztára az emberiséget az ősszülők bűnétől, Ádám és Éva eredeti bűnétől. Az Eucharisztia szentségében a hívő Krisztus áldozatában részesedik, az ő testével és vérével táplálkozik. Az áldás kelyhe, amelyet megáldunk, nemde a Krisztus vérében való részesedés?... Valahányszor ugyanis e kenyeret eszitek, és a kehelyből isztok, az Úr halálát hirdetitek, amíg el nem jön.”

Hosszas keresgélés és a könyv minden részletre kiterjedő, izgalmas okfejtése után a szerző megállapítja, hogy a spanyolországi Valencia székesegyházában a Szent Grál lovagjai több mint fél évezrede őriznek egy 7 cm magas, 9,5 cm átmérőjű, finoman csiszolt achátkőből készült kelyhet, „melyet aranyba foglalt az utókor”. A szerző jelen volt, amikor 2006. június 9-én XVI. Benedek személyében 1750 év elmúltával ismét egy pápa misézett azzal a kehellyel, „amellyel valószínűleg maga Jézus Krisztus a szentséges Eucharisztiát alapította.”

Hesemann szerint a Grál a világörökség kincse és „a keresztény Európa jóra, igazra, szépre, istenire törekvésének a szimbóluma is. De a dialógusnak, a kultúrák cseréjének is jele.” Ezért hittel reméli, hogy a gazdag keresztény és iszlám örökséggel rendelkező Valencia a jövőben, „mint Grál-város, még egészen különleges szerepet fog játszani. Eljött az idő, hogy Európa ismét fogadja a Grál inspirációit!”

Csuti-Mátyás Zsófia

•     •     •

Bővebb információt a kiadvány címére kattintva kaphat:

• Michael Hesemann: A Szent Grál felfedezése - Egy kutatás vége (2.980 Ft)

Csak a szamár látja az angyalt?

Napjainkban nagy divatját éli az ezoterika, az ezoterikus irányzatok hódolói pedig szívesen érdeklődnek többek között az angyalok világa iránt. Ám ahogy Anselm Grün fogalmaz, az ezoterika túlságosan a rendkívüli körül forog, a misztikum, az ismeretlen kap leginkább főszerepet benne. Az ismeretlen ajtók nyitogatása pedig – ahogy arról az alábbi könyv (Mágia és hit) is ír – veszélyes tájakra kalauzolhat bennünket.

Anselm Grün teológiai doktor, lelki tanácsadó a katolikus hit felől közelít a témához a Mindenkinek van egy angyala című könyvében, és segít tisztán látni a témában. Elsősorban a gyerekekre vonatkozóan írja meg tapasztalatait, de nemcsak a gyermekneveléshez adhat mankót a könyve, hanem a felnőtt is visszatekinthet saját gyermekkorára, s rábukkanhat az életét akadályozó, nyomasztó sebekre. „A Biblia angyalainak jelenései és a velük való találkozások alapján szeretném leírni, miként terjesztik ki a gyerekek és minden ember fölé védelmező karjaikat, s hogyan hat ez ránk.” A szerző 24 történetet választott, amelyek arról tanúskodnak, hogy hogyan lépnek be az angyalok az emberek olykor reménytelennek látszó világába, s mutatnak helyes utat az életvezetésben.

Az áldó angyal – Jákob szavai

 A bibliai történet szerint nem sokkal halála előtt Jákob a következő szavakkal áldja meg fiát, Józsefet, valamint annak fiait, Efraimot és Manasszét: „Az angyal, aki kivezetett minden szükségemből, áldja meg e fiúkat” (Ter 48,16). E gondolatot boncolgatja a szerző könyve egyik fejezetében. A fiúk mellett álló áldás angyala védelmet nyújt a bajban, támogat, segít a gyerekeknek. „Az áldó angyal lehet egy apa vagy anya, a szomszédasszony, a nagymama, a nagypapa, a tanár, a plébános. De lehet magában a gyermekben megszólaló angyal is” – írja Anselm Grün, majd arra sarkall minden szülőt, hogy figyeljék meg gyermekeik játék állataikkal folytatott beszélgetését, amelyből kiderül, mire is vágyik igazán a gyermek. Mint írja, „ez a köztes terület az, amelyben a gyermek külső és a belső valóság közti kapcsolatot tanulja. Ezen a köztes területen más szavakat használ, mint amit a szüleitől hallott. A köztes terület az a hely, ahol a gyermek megsejti az angyalt, aki őt megáldja, aki jót ígér neki. A gyermek saját szavaiban az áldó angyal szólal meg.” A szerző úgy véli, a családi konfliktusok és negatív hatások elől az áldó angyal a gyermeket a saját bensőjébe vezeti, ezáltal védi meg a külső világ káros hatásaitól.

•     •     •

A gyermeket hírül adó angyal – Gábor arkangyal

A Bibliában Gábor főangyal a harmadik, akit néven neveznek. Neve jelentése: Isten ereje vagy Isten hőse. Ő az, aki hírül adja az Istentől megáldott gyermekek születését. Az idős korában gyermeknek életet adó Erzsébet története és Mária szeplőtelen fogantatása mindenki számára ismertek. A szerző úgy hiszi, minden ember, így a mi születésénél is ott állt Gábor angyal, akit Isten küldött, hogy általunk valami új jelenjen meg a világban. Nemcsak vegetálunk vagy túlélünk, véli Anselm Grün, hanem küldetésünk van, s nekünk az lenne a feladatunk, hogy ezt megsejtsük. Ebben lehet segítségünkre a mellettünk álló angyal, ha észrevesszük és hozzá fordulunk. Ettől kezdve „már nem fogunk önmagunknak értéktelennek tűnni, hanem felfedezzük Istentől kapott egyedülálló méltóságunkat. A születés nemcsak az élet kezdetén való születést jelenti. Életünkben mindig újra kell születnünk, hogy életünk élő maradjon. Egy krízis, amely mindent szétrombol, lehetőséget ad az újjászületésre. A tűz, amelybe kerülünk, a bennünk megszületni akaró új kezdetének jelképe lehet.” Gábor angyal, mint egy mennyei bába, kíséri születésünket. Minden születés fájdalmas – egy sötét csatornán kell átjutnunk, hogy az élet szabadságát és távlatait megismerjük.

•     •     •

Az utat elálló angyal – Bileám próféta története

A Számok könyvében találunk egy groteszk történetet, amely Bileámról és a szamaráról szól. Balak király arra kéri Bileám prófétát, hogy áldja meg népét, míg ellenségét, Izraelt átkozza el. Bileám útnak is indul anélkül, hogy útmutatást kért volna Istentől. Az Úr angyala útját állja, a próféta azonban nem veszi észre őt. Csak a szamár látja az angyalt, így az állat kétszer is megtorpan, mire a gazdája alaposan elveri. És akkor az Úr szólásra bírja a szamarat, aki azt mondja gazdájának: „Mit vétettem én neked, hogy háromszor is megvertél? (Szám 22,28) Bileám egyáltalán nem lepődik meg a szamár megszólalásán. Elkezd beszélgetni vele, és szemrehányást tesz neki. Akkor az Úr felnyitja Bileám szemét, és az látja „az Úr angyalát, amint kivont kardot tartva kezében ott állt az úton” (Szám 22,31). És így szólt hozzá az angyal: „Miért verted meg háromszor is a szamaradat? Lásd, én álltam utadat, mert sietésed ellenemre van” (Szám 22,32). A nagy látnok, Bileám nem látja az angyalt, míg a szamara felismeri őt. Ennek jelentése a szerző szerint az, hogy az értelem nem ismeri fel az angyalt, aki utunkat állja, hogy megvédjen minket a rossztól. „A szamár ösztönös részünk, ösztönünk érzékeli az angyalt, aki utunkon feltartóztat minket. Az értelem azt mondja, feltétlen tovább kell mennie az eddigi úton. Még többet kellene teljesítenie, még többet szerveznie és terveznie. A szervezet azonban megfékezi őt. Tiltakozik. A test nyelve nem engedi, hogy ne hallják meg. Minél többet ütünk testünkre, annál jobban tiltakozik majd, míg végre belátjuk, hogy utunk túl meredek, hogy romlásba visz minket. S akkor hálásak leszünk, hogy az Úr angyala utunkat állta, hogy nehogy nagyobb kárt szenvedjünk” – összegzi gondolatait Grün.

•     •     • 

A tüzet csillapító angyal – Dániel könyve

Dániel könyvében szerepel a három ifjú története, akiket tűzbe vetettek, mert megtagadták a király aranyszobrának imádását. A tűz azonban nem égette el őket. „Az Úr angyala pedig leszállt a kemencébe Azarjához és társaihoz, és kiverte a tüzet a lángoló kemencéből. Olyanná tette a kemence belsejét, mintha harmatos szellő fújdogált volna benne. Őket a tűz egyáltalán nem érte, nem sértette és nem háborgatta (Dán 3,49-50).” A tűznek nagyon különböző jelentései vannak. Megtisztító és megújító. Lehet pusztító. De a tűzből újjá is születhet valaki egy magasabb szinten. Ezúttal a tűz a király ellenséges agresszióit jelképezi. A szerző úgy véli, a történet azt mondja el nekünk, hogy egy angyal mindig velünk van, ha érzelmeink tüzes kemencéjébe dobnak. A tüzet csillapító angyal megérti a bennünk égő tüzet, s megmutatja, hogyan bánhatunk vele anélkül, hogy megégetnénk magunkat. „Az angyal át tudja változtatni a tüzet, hogy üde szellőnek tűnjék. A tűz közepén van egy hely bennünk, amely védett. Ez a csend belső tere, ahol az angyal mellettünk van, és ahol maga az Isten lakik bennünk” – írja Anselm Grün.

E négy rövid, ám annál mélyebb jelentéseket hordozó történet mellett további 20 várja a lélek mélységeit kutatni vágyó olvasót. Járjuk körbe az ismert bibliai történeteket Anselm Grünnel, s garantáltan máshogyan fogunk azután gondolkodni róluk!

Csuti-Mátyás Zsófia

•     •     •

Bővebb információt a kiadvány címére kattintva kaphat:

• Anselm Grün: Mindenkinek van egy angyala (1500 Ft)

A szentek nem szuperhősök

A szentek nem szuperhősök, nem születnek tökéletes embernek. Olyanok, mint mi. Olyan személyek, akik mielőtt eljutottak volna a mennyek dicsőségére, normális életet éltek, teli örömmel és fájdalommal, fáradozással és reménnyel – vallja Ferenc pápa, s talán valóban ez a gondolat vihet bennünket igazán közel a szentekhez. A régi idők szentjei közül sokan mártíromságot szenvedtek, szentté válásuk útját ma már talán nehéz megérteni. A szentek életútját mindig az adott történelmi korszak tükrében kell szemlélnünk, éppen ezért a ma embere a korban hozzá közelebb lévők gondolkodásmódját és lelkiségét érezheti a magáéhoz leginkább közel állónak.

Az Új Ember kiadó gondozásában olyan interjúkötet készült, amelyben ismert egyházi személyek – püspökök, papok, történészek, művészek – vallanak Szent XXIII. Jánosról és II. János Pálról. Az interjúkat a Magyar Kurír munkatársai készítették.

Magyarország apostoli nunciusa, Alberto Bottari De Castello János pápáról megemlíti, hogy „véget vetett annak az elképzelésnek, hogy a pápa bezárkózva él. Ő kilépett a Vatikán falai közül, a falakon kívülre ment. János pápa valóban olyan volt, mint egy plébános, közel van az emberekhez.” Emberszeretete és nyíltsága a kertész fiával kapcsolatos történetben is megmutatkozik. E szerint János pápa szívélyesen kérdezte a kertész fiát, hogy hívják, mire a kicsi azt válaszolta, Arcangelónak (főangyal). Erre János pápa viccelődve hozzátette: „Ó, akkor te nagyobb vagy nálam, mert én csak Angelo (angyal) vagyok.”

Hogy mit jelent számára az, hogy személyesen ismerhette II. János Pál pápát, a nuncius így felelt: „Az ilyen nagy emberséggel és intellektussal megáldott emberek ösztönzést adnak, felemelik a többieket. Tőle kaptam a gyűrűmet, az ujjamra húzta az egység, az egyháznak szenteltség jelét. Egyszerre láttam emberinek és erősnek, nagyon határozottnak... Pápaként több boldogot és szentet avatott, mint az összes megelőző pápa együttvéve. Korábban a szentek távoli emberek voltak, mintha szobrok lennének, ő pedig megtanított minket arra, hogy közelinek érezzük őket magunkhoz.”

Az interjúkötetből Erdő Péter bíboros gondolatait is megismerheti az olvasó. Érsek úr felidézi és értékeli János pápa zsinati munkásságát, összefoglalja, mit is jelentett a Kánonjogi Kódex revíziója és az Egyházi Törvénykönyv átdolgozása. Bíboros úr életében meghatározó II. János Pál személye, hiszen ő szentelte püspökké, s válaszol arra a kérdésre is, hogy szerinte milyen jelentőséggel bír a pápa két magyarországi látogatása.

Böjte Csaba atya a két szent pápa kapcsán hangsúlyozza, ha boldogok szeretnénk lenni, ők az iránytűk. Életformájuk, „a szeretet, jóság, irgalom, a kitartó, becsületes munka olyan iránypontok, amelyek boldoggá tudnak tenni.”

Hitünk szerint a szentek a mennyben vannak, mi magunk is oda készülünk. Hogyan képzeljük el a mennyországot? – kérdezik Kerényi Lajos piarista szerzetestől, amire ő így felel: „Olyan értékek adódnak ott, amelyek a Jóistent is jellemzik. Mert ki az Isten? Ő a szeretet, a szép, a jó, a végtelen. A mennyország egy csodálatos, végtelen szépség. Erre teremtett bennünket az Úr.”

„Életem egyik legnagyobb ajándéka, hogy a szent életű II. János Pál pápával többször is találkoztam. Két látogatása megrázó volt. Megerősítette a Rómához való kötődésünket, ragaszkodásunkat. Tudatosult bennünk, hogy van egy lengyel pápánk, aki ismeri történelmünket és testvéri szeretettel szeret bennünket” – vallja Mádl Dalma, a Katolikus Karitász jószolgálati nagykövete.

II. János Pál egyik nagy műve volt az ifjúsági világtalálkozók sorozatának elindítása. Pákozdi István budapesti egyetemi lelkész sok magyar fiatalt elkísért a világ számos pontjára, láthatta lelkesedésüket, ahogy megérinti őket a lengyel egyházfő karizmája. Az interjúkötetben arról számol be az olvasóknak, hogy milyen tapasztalatokat gyűjtött a pápa és a fiatalok sajátos párbeszéde, együtt rezdülése kapcsán.

Puskely Mária szerzetesnővér XXIII. János pápával kapcsolatban a következő élményekről számol be: „Noha személyesen nem találkoztam vele, nagy hatással volt rám, amikor részleteket ismerhettem meg abból az időszakból, amikor még isztambuli pápai nunciusként a törökökkel tárgyalt. Azon fáradozott, hogy átengedjék az Európában, így Magyarországon is életveszélyben élő zsidóságot az országon, s eljuthassanak Palesztinába. Ez a cselekedet már akkor rávetítette a fényt az egyéniségére.”

Simon András grafikusművész így emlékszik vissza a két szent pápára: „XXIII. János pápasága idején még nagyon kicsi gyermek voltam. Visszagondolva 5 éves koromra, most is azt gondolom, hogy ebből az emberből olyan derű, jóság, szeretet, kedvesség sugárzott, hogy kisfiúként szívesen beleültem volna az ölébe, hogy meséljen nekem. Úgy gondolom, egy pápának az is a hivatása, hogy jóságot árasszon, s így az emberek vágyakozzanak rá, hogy a közelében legyenek. Isten emberének a közelében. II. János Pál pápával kapcsolatban nincs igazán személyes élményem. Vele kapcsolatban az a legmeghatározóbb tapasztalatom, hogy halálosan komolyan gondolta: meghal a saját népéért, haláláig szolgálja az egyházat. Ez a szeretetnek az a foka, amit már tényleg csak Isten kegyelméből lehet megélni.”

Somorjai Ádám bencés szerzetes II. János Pál pápasága idején kezdett dolgozni a Vatikáni Államtitkárságon. Azóta XVI. Benedek és Ferenc pápa szolgálatában is állt. A magyar delegációk vatikáni látogatása során a pápa oldalán tolmácsként is többször jelen volt. Így vall ezekről az évekről: „Mivel én voltam az egyetlen magyar az államtitkárságon, ha köztársasági elnök vagy miniszterelnök érkezett, engem is bevetettek. A Szentatyánál nem kellett tolmácsolni, mert volt közös nyelv. Számomra utólag a 2004. decemberi miniszterelnöki látogatás maradt a legemlékezetesebb, mert akkor a Szentatya már nem tudott beszélni, így nem a tolmácsa, hanem egyenesen a hangja voltam.”A magyar nyelv tanulásában ő is segítette II. János Pál pápát. A Szentatya főként felolvasni tanult magyarul, Somorjai Ádámnak két alkalommal volt rá módja, hogy gyakorolja az egyházfővel a másnapi boldoggá avatás magyar bekezdésének felolvasását. Az első 1997 novemberében, Apor Vilmos püspök boldoggá avatásakor, a második pedig 2003-ban, Batthyány-Strattmann László boldoggá avatásakor volt aktuális. A magyar szövegek kiejtésében Szabó Ferenc jezsuita szerzetes segítette a pápát. Szerdánként, az általános kihallgatások előtt került sor ezekre a találkozásokra. „Magánlakosztályának ajtaja egy könyvtárteremre nyílt, ott vártam rá. Az első alkalommal bemutatkoztam, hogy magyar jezsuita vagyok a Vatikáni Rádiónál. Néha viccelődött is. Amikor már jól ismertük egymást, egyszer például úgy jött be a szobába, hogy az ajtóban pukedlizett, rám mosolyogva.”

A kötetben 20 keresztény gondolkodó vall a szentté avatott egyházfőkkel kapcsolatos élményeiről, valamint a mennyországról és az életszentségről. Az olvasók a vallomások kapcsán áttekinthetik a két egyházfő legfontosabb intézkedéseit, s bepillanthatnak a kulisszák mögé is, hiszen több szerencsés magyar van, akik II. János Pál pápát személyesen is ismerhették.

Csuti-Mátyás Zsófia

•     •     •

Bővebb információt a kiadvány címére kattintva kaphat:

• A szentek köztünk élnek (980 Ft)

Nyerő páros

Egy házasságban mindig adódnak nézeteltérések. Kisebbek-nagyobbak, hol a gyereknevelés körül, hol pedig a szabadidő eltöltését illetően. A szerző egy olyan házaspár beszélgetését idézi, akik éppen a szabadidő eltöltésében nem értenek egyet.

– Márpedig nekem ez pihentető elfoglaltság! – válaszolja Bob.

– Csak vesztegeted vele az idődet! – válaszolja Jill.

– Megőrültél? Hiszen minden épeszű férfi nézi a Hétfő Esti Focit!

– Ugyan már! Csak az, akinek nincs jobb dolga!

– Figyelj már! Heti öt napon át gürcölök! Hagyjál már békén! Hadd nézzem legalább egyetlen estén a tévét!

– Dolgozol, na persze! Én is dolgozom! Velünk, kettőnkkel mi lesz? Mindig van valami elfoglaltságod! Rám soha nincs időd!

Hová vezet egy-egy ilyen vita, veszekedés? Végeredményben sehová – véli Chapman. A férj és a feleség eltávolodnak, s már nem barátsággal, hanem ellenségként néznek egymásra. Mindketten azt érzik, hogy a partner értelmetlenül viselkedik.

„A veszekedések eredeti célja a győzelem. Érvényesíteni szeretnénk az igazunkat, és azt várjuk, hogy mondassék már ki a partner bűnössége. Éppen ez az, ami olyannyira terhelő és romboló a házastársi vitákban. Innentől háromféle kimenetel lehetséges” – írja Chapman. Vagy az egyik fél nyer, vagy a másik, esetleg az eredmény döntetlen, s mindkét fél veszít. Ilyen esetben egyik felet sem győzik meg a másik érvei, mindketten frusztráltak, csalódottak, dühösek és elkeseredettek lesznek. 

Önismereti gyakorlat:

• Soroljon fel három olyan jellegzetes vitatémát, amely az elmúlt három évben feszültséget okozott ön és partnere között!
• Az ön házasságában milyen kimenetellel szoktak végződni a viták?
• Jelölje meg egy tízfokú skálán 1–10 végpontok közt, ön mennyire motivált a sikeres konfliktuskezelés megtanulására!

A konfliktus fogalommal nem az egyszerű egyet nem értést jelölik. A konfliktus attól válik megterhelővé, hogy mindkét fél ragaszkodik a saját véleményéhez. „A sikeres konfliktuskezelés alapja egymás megértése, támogatása és bátorítása. Ha ezt elsajátítjuk, házasságunk kiegyensúlyozottá válik” – szögezi le a szerző.

Gary Chapman úgy véli, hogy a konfliktuskezelés megtanulása csak hozzáállás és gyakorlás kérdése. Kiemeli, hogy nagyon fontos egymás tisztelete. Mindenekelőtt fel kell ismernünk azt, hogy házastársunk ugyanúgy tiszteletreméltó és értékes ember. Ha felismerjük egymás értékeit, akkor a konfliktushelyzetekben is találhatunk megoldást, és akkor már nem lesz szükség rá, hogy erővel nyomjuk le a másik véleményét. „Egyéni különbségeink nem csökkentik értékességünket. A partner nem feltétlenül olyan, mint mi vagyunk. Joga van másként gondolkodni, és másként érezni, mint ahogyan mi szoktunk; gondolatait és érzéseit pedig tiszteletben tartjuk.” A tiszteletteljes elfogadás szintén jelentős szerepet játszik egy jól működő kapcsolatban. A szerző úgy véli, hogy „aki nem elsősorban önmagát, hanem a társát szereti, törekszik mindazt megtalálni, ami a társa számára a leghasznosabb.” Együtt lenni jó! – írja Chapman. S valóban, ha férj és feleség csapatjátékosként tud együttműködni, akkor megélhetik ezt az érzést. Nem egymás ellen kell versengeniük, hanem a közös küzdelem a céljuk. „Az együttlét lehetősége és öröme olyan légkört teremt, amelyben a konfliktusok közös erővel megoldhatók. Az ellentétek hozzá tartoznak az élethez, a csapatmunkában közös céllá válik a feloldásuk.”

Önismereti gyakorlat:

• A szeretet, a tisztelet és a csapatszellem légköre megalapozza a kölcsönös nyereséggel járó konfliktusmegoldást. Ön képes-e változtatni a véleményén a közös megoldás kedvéért?

Olyan kulcsszavakat is tanít a szerző könyvében mint:

• értő hallgatás: „Azért szeretném megérteni, amit mondasz nekem, mert tudom, hogy ez fontos neked, és értékelem a kapcsolatunkat.”
• feltétel nélküli odafordulás, amellyel azt kommunikáljuk partnerünk felé: „Te vagy a legfontosabb az életemben. Szeretném tudni, mit gondolsz és mit érzel, mert fontos számomra a kapcsolatunk.”
• értő hallgatás: amely pozitív érzelmi légkört teremt. „A konfliktusok megoldása meleg, elfogadó kapcsolati légkörben sokkal hatékonyabb.”
• kompromisszum: ez esetben mindkét fél engedményt tesz, de fenntartanak néhányat saját álláspontjai közül, vagyis középen találkoznak. „Ha a pár középen találkozik, a megoldás kölcsönös szeretetre és gondoskodásra épülhet.”

Zárásként néhány gondolat a legfontosabb tanulságokról:

• Ha  a veszekedésből nyertesként kerülünk ki, a partnerünk egyúttal veszíteni fog. Egy vesztessel pedig egyáltalán nem kellemes együtt élni.
• A veszekedések a kapcsolatot romboló következményekkel járnak.
• Ahogyan ön bizonyára megtanult kerékpározni, számítógépen dolgozni vagy autót vezetni, nagy eséllyel meg tudja tanulni a hatékony konfliktuskezelést is.
• Nem megoldás a személyiségünkben rejlő különbségek megszüntetése, nagy segítségünkre lehet viszont, ha erősségekként kezeljük őket.
• Ha kölcsönös nyereséggel járó megoldást szeretnék elérni, higgyünk benne, hogy létezik ilyen megoldás és meg tudjuk találni.
• A vitatkozás felerősíti a konfliktust.

A sikeres konfliktuskezelés 3 alappillére:

• Tiszteletben tartom a társam véleményét, még akkor is, ha nem értek vele egyet.
• Szeretem a társamat, és megteszek érte még a mai napon mindent, amit csak tudok.
• Meggyőződéssel vallom, hogy társam és én csapattársak vagyunk, és Isten segítségével megoldást tudunk találni.

Három alappillére van a jó házasságnak: a hatékony egyezkedés és konfliktusmegoldás, a minden körülmények között való elköteleződés a szeretet és az egymás támogatása iránt, és az együttműködést elősegítő tevékenységek aktív keresése. Ezek együttesen a kölcsönös nyereséggel járó megoldásokat támogató fő erőforrások is. Gary Chapman könyve ebben kíván segítséget nyújtani olvasójának. Írása egyfajta úti kalauz az érzelmek útvesztőjében. A kiadvány erősségei, hogy sok-sok gyakorlati példával, párbeszédes résszel, valamint gyakorlati tanáccsal segíti a házaspárokat a boldogulásban.

Csuti-Mátyás Zsófia

•     •     •

Bővebb információt a kiadvány címére kattintva kaphat:

• Gary Chapman:  Nyerő páros (1.980 Ft)