Már jó ideje felfigyeltem a
könyvesboltok polcain sorakozó felnőtteknek szóló színezőkönyvekre, amelyekben
különféle stílusú és témájú grafikák várnak kiszínezésre, és több helyütt
értékes – életvezetéssel, mindennapi boldogulással, boldogsággal kapcsolatos –
idézetek olvashatók. Nagy öröm lehet a felnőtt színezők kedvelői számára, hogy
már kimondottan katolikus szemléletű kiadvánnyal is találkozhatunk,
ugyanis Gary Chapman elkészítette Az 5 szeretetnyelv – Az életre szóló szeretet című felnőtteknek szóló kifestőkönyvét.
Mivel nincs túl nagy
kézügyességem, sosem álltam neki színezni, míg rá nem akadtam egy digitális
színezőre. Magam sem gondoltam volna, hogy megnyugtat ez a fajta tevékenység,
azóta azonban időnként hódolok ennek a magányos, ám annak több feltöltődést
kínáló hobbinak.
„Ahogy
az autó nem működik üzemanyag nélkül, a kapcsolatok jó működéséhez is
elengedhetetlen a szeretettank feltöltése.” Ebben
segítenek a neves szakember idézetei, gondolatai és a kiszínezésre váró részletgazdag
képek. Alkotás közben szárnyalhat a fantáziánk, s jut elég időnk arra is, hogy
megfontoljuk a szerző tanácsait.
„Az
anyagi dolgok nem pótolják a szeretetet” – hangsúlyozza Chapman, majd
egy színezésre váró kép kíséretében megosztja az olvasóval, melyik az általa
meghatározott 5 szeretetnyelv: minőségi idő, testi érintés,
elismerő szavak, ajándékozás és szívességek.
„A
bátorításhoz empátiára van szükség – arra a képességre, hogy mások szemével
lássuk a világot” – osztja meg velünk gondolatát Chapman egy folyót és a
fölötte átívelő hidat ábrázoló kép kíséretében. A képen látható folyó lehet az
embereket egymástól elválasztó problémák sokasága, míg a híd az empátia
szimbóluma. Az empátia az a képesség, amellyel hidat építhetünk magunk és a
másik ember között, jobban megérezve és megértve ezáltal egymást.
A homokórát ábrázoló grafika
mellé mi más is kerülhetett volna, mint egy rövid bölcsesség a minőségi időről:
„A minőségi idő azt jelenti, hogy osztatlan
figyelemmel fordulunk egymás felé.”
Egy gyönyörű fenyvest ábrázoló tájkép, amely kirándulásra hív, lehet akár a közös tevékenység szimbóluma is: „Akkor érzem leginkább, hogy szeretsz, amikor közösen csinálunk valamit.” S ha már többször átéltük a közösen végzett tevékenység örömét, tovább lapozhatunk a kiadványban. Ezúttal az erdőből egy nagyvárosba határába érünk – sokaság, mozgalmasság, ezernyi felfedezésre váró élmény képe tárul elénk: „A közös élmények olyan memóriabankot alkotnak, amelyből egész hátralevő életünk során meríthetünk. Gyere, barangoljunk a városban!”
Megfigyeltem környezetemben, hogy
azok boldogok igazán, akik a mindennapjaikban, az apró és jelentéktelennek tűnő
részletekben is megtalálják az örömüket. Ezzel talán a szerző is egyetért,
hiszen mint írja, „A kis dolgoknak nagy jelentőségük
van.” Gondolatát egy csodaszép kertet ábrázoló képbe helyezte, ahol
színezés közben elveszhetünk az apró virágok kicsiségében és a kék égbolt
végtelenségében. A kertben egy asztal és két szék – a meghitt beszélgetések
szimbóluma? – is helyet kapott.
„Mit
tehetnék ma érted?” – kérdezhetjük a másiktól, s a lehetőségek száma
bizonyára végtelen, akárcsak egy mély kút vize. Belőle bármennyiszer húzhatunk
fel friss vizet, amely aztán felüdít bennünket. Vajon kitaláljuk-e mi magunk,
mit igényel a másik, amíg kiszínezzük a kutat ábrázoló képet?
Zárásként két, számomra megkapó
gondolatot emelnék ki Gary Chapman színezőkönyvéből. A szeretettel kapcsolatban
nem ezek jutottak volna elsőként eszembe, egy válsághelyzetben azonban
rendkívül hasznosak lehetnek: „A szeretet döntés,
elhatározás, akarat dolga. Ezért is olyan becses számunkra... A szeretet nem
törli el a múltat, de mássá teszi a jövőt.”
Végezetül
pedig ne felejtsük el, hogy „A szeretet
otthon kezdődik... A biztató és megerősítő szavak a szeretet hathatós
közvetítői... A szeretet kedves. Figyeljünk oda a szavainkra.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése