Homeopátia, Waldorf és agykontroll

„Jézus Krisztus az egyetlen Megváltó! Csak általa tud az ember megszabadulni a bűntől, a gonosztól és az örök kárhozattól! Ő a biztos út!” – írja Katona István atya Gál Péter, A New Age keresztény szemmel című legújabb, érdekességekkel teli könyvének ajánlásaként. Gál Péter szerző azoknak ajánlja kiadványát, „akik a biztos úton akarnak járni, s így követni Jézust.”

Vannak, akik a gyógyszerek helyett a homeopátiás szerekre vagy a természetgyógyászatra esküsznek. Van olyan ismerősöm, aki agykontrollal igyekszik kihozni magából a maximumot, és persze a szombathelyi Waldorf szemléletű iskola előtt is mindig rengeteg diákot látok jönni-menni délutánonként. Mindezek mellett pedig továbbra is hat az emberekre a Harry Potter-jelenség, a Feng Shui, a kineziológia és a reiki. Hogy mi a közös ezekben? A New Age. S hogy mi is ez pontosan?

A New Age mozgalom kialakulása

„A New Age nézetei és gyakorlatai két nagy gyökérből erednek: egyfelől az ókori európai hagyományokból (a gnoszticizmusból és újplatonizmusból, valamint a hozzájuk tartozó mágikus-okkult elemekből), másfelől a távol-keleti vallásokból” – írja a szerző. A mozgalom körvonalait nehéz lenne meghúzni, annyi azonban bizonyos, hogy sokfélesége ellenére alapként mindig megjelenik a gnoszticizmus és a hinduizmus alaptételeiből álló világ- és emberkép. Mindez pedig messze eltér a kinyilatkoztatásból származó keresztény szemlélettől.

Ön tudta, hogy

• a New Age első számú alapja az okkultizmus és a mágia?
• elindítása az antropozófiának köszönhető (képviselője a Waldorf szemlélet atyja, Rudolf Steiner!)?
• a mozgalom első számú központja a San Fransisco melletti Esalen Intézet?
• Magyarországon Hamvas Béla, Nemere István, Müller Péter és mások könyveiben is bukkanhatunk New Age-es gondolatokra?

A  könyvből mindent megtudhatunk a New Age mozgalomról. Gál Péter részletesen ír az előzményekről, a kialakulásról, s ami talán a legfontosabb, hogy milyen mai, mindenki által közismert módszerek, eszmék vagy csoportok által próbál behatolni mindennapjainkba. A tartalomból:

A New Age szellemi előzményei:

• teozófia
• antropozófia
• jóga és guruizmus
• modern lélektani iskolák, C. G. Jung

Eszmék, módszerek, csoportok:

• Hare Krisna mozgalom
• transzcendentális meditáció
• jógakörök
• tűzön járás
• spiritizmus
• okkult, mágikus praktikák: jóslás, asztrológia, inga és varázsvessző
• természetgyógyászat
• szellemgyógyászat
• kineziológia
• reiki
• akupunktúra
• agykontroll
• ufóhit
• homeopátia
• Feng Shui
• ősmagyarkodó szinkretizmus

Számomra a természetgyógyászat és a homeopátiáról készült összefoglaló volt a legérdekesebb. Lássuk, milyen a New Age viszonya a betegséghez? „A mindenáron való gyógyulás, amely szívesen követi a legkülönfélébb technikák és alternatív gyógymódok totális ígéreteit; egyes módszerek azzal állnak elő, hogy mindig mindent gyógyítanak (pl. agykontroll), vagy a lehető legtöbb problémát orvosolnak. A New Age gyógyításban a cél szentesíti az eszközt; nem baj, ha az illető boszorkánynak nevezi magát, csak gyógyítson. Ezzel szemben a keresztény életben is küzdelem folyik az egészségért, az életért, de csak az Istenre visszavezethető, a kinyilatkoztatott erkölcsiségnek ellent nem mondó eszközökkel.”

Gál Péter úgy véli, az Istenben való élet azzal jár, hogy megszűnnek félelmeink, szorongásaink. Elmúlik a rettegés a betegségektől, a rossz emberektől, a sötéttől, a jövőtől: „Rábízom magam az Úrra, és megoldódnak a problémák.” Végezetül egy rövid idézet egy tanulságos, személyes tanúságtételből: „Hogy már eléggé le vagyok zárva a gonosz lelkekkel szemben, az két év elteltével, karácsonykor derült ki. (…) egy agykontrollos ismerősöm felhívott. Küldtem neked telefon üzenetet az agykontroll segítségével... megkaptad? Nem – mondtam, de csak később értettem meg, az üzenet azért nem érkezett meg hozzám, mert az Úr lezárt.”

Csuti-Mátyás Zsófia

Kapaszkodó Istentől

Szinte mindenkinek van olyan rokona, ismerőse, aki már gyászolt vagy éppen gyászol. Úgy vettem észre, hogy a hívő emberek könnyebben megbirkóznak családtagjaik elvesztésével és a gyászidőszakkal. Az Istent tagadók ilyenkor tele vannak indulattal, haraggal, reménytelenséggel. Nincs kapaszkodójuk, nem látnak kiutat. A Vigasztalások könyvének szerzője, Juhász Tiborné fiatalon veszítette el férjét, s a hitbe, Istenbe kapaszkodva vészelte át a gyászt, és épített újjá saját és gyermekei életét. Könyve személyes vallomás és egyben „vigaszgyűjtemény” is.

„Az alattomos kór, amely férjem halálát okozta, észrevétlenül pusztította szervezetét, s mire kiderült a betegség, már túl késő volt. 2000-ben, a Szent Évben, vízkereszt napján került kórházba. Azt hiszem, már a műtét előtt is tudták az orvosok, hogy csak nagyon rövid idővel hosszabbíthatják meg a fiatal életét... Hét héten át tartott a szenvedése.”

A gyászoló feleség felismerte, hogy alá kell merülnie a fájdalomba, hogy aztán feldolgozhassa szerette elvesztését: „...rádöbbentem, hogy végre szembesülnöm kell a valósággal. Be kell ugranom abba a rettenetes szakadékba azért, hogy ki tudjak mászni belőle, és ha lehet, egymagam. »Mentesítettem« a családot és az ismerősöket, hogy »Köszönöm, már jól vagyok, nem kell, hogy minden nap hívj«... Megköszöntem »Cirenei Simonnak«, hogy segített vinni a keresztet, a »Veronikáknak«, hogy kendőt nyújtottak felém... Azt a keresztet még sokáig kell vinni, fel kell menni vele a Kálvária csúcsára...”

A kiutat Istennél kereste és meg is találta. Szemben a nem hívőkkel, akik ilyenkor még inkább tagadják Isten létezését, a hívő igyekszik megtalálni az Úr számára kijelölt útját: „Valahol szívem legmélyén éreztem, hogy a kereszt, amelyet kaptam, nem büntetés. Inkább meghívás valamire, egy magasabb dologra, egy nehezebb feladatra, egy átalakulás megkezdésének lehetősége.”

A gyászmunkában a szerző erős támasza és útmutatója volt a Biblia, amelyből számos alkalommal idéz:

• „Aki követni akar, tagadja meg magát, vegye keresztjét és kövessen (Mt 16,24).”
• „Testvéreim, tartsátok nagy örömnek, ha különféle megpróbáltatások érnek benneteket. Tudjátok, hogy hitetek próbájának állhatatosság a gyümölcse (Jak 1, 2–4).”
• „(Isten) megvigasztal minket minden szomorúságunkban... (2Kor 1, 4–6)”

A szerző hangsúlyozza az imádság erejét, imádságokat, verseket közöl könyvében, amelyek szintén  a témához kapcsolódnak és segítenek a gyász feldolgozásában. Elgondolkodtatott Mécs László Vallomás című verse, amelyből rövid részletet idézünk:

„A parasztnak nagyon kell szeretnie a földet,

A napnak az oltárt, az anyának a szenvedést,

Magdolnának Krisztus lábait,

Assisi Szent Ferencnek Krisztus sebeit,

Mindenkinek szeretnie kell a keresztjét,

Mindenkinek nagyon kell szeretnie az Istent.”

Csuti-Mátyás Zsófia

A gyerekek és a szentmise

Még gyermekkoromból emlékszem, hogy a vasárnapi szentmisén ülve már tudtam, hogy az atya mit fog mondani, s magamban én is vele együtt mondtam, mégsem értettem a szavait. Kétéves kisfiamat egyelőre még a gyertyák fénye, az illatok és az éneklés ragadja magával. Annyit már ért, hogy a Jézuskához megyünk a templomba, aki nagyon szeret minket, és ott csendben figyelünk.

Az én kis misekönyvem című kiadvány a 3 és 6 év közötti gyermekeknek segít megérteni, hogy mi is történik valójában a szentmisén – de nemcsak ők, hanem szüleik is haszonnal forgathatják a gyönyörűen illusztrált, kezes könyvecskét, s adhatnak megfelelő válaszokat gyermekeik kérdéseire.

A szerző, Kindelmann Győző – egy kisgyermek szavain keresztül – először elmagyarázza a gyerekeknek, hogy mi mindent láthatnak a templomba lépve: „Amikor belépünk a templomba, sok mindent láthatunk, ami otthon nincs. Az ajtó mellett szenteltvíztartó áll. Ujjunk hegyét a vízbe mártjuk, keresztet vetünk, aztán térdet hajtunk. így köszöntjük Jézust. Anya és apa már megtanította nekem, hogyan kell keresztet vetni… A bejárat mellett lépcső vezet a kórusra, ahol orgona is van, és az énekkar is szokott énekelni…”

Olyan kifejezéseket is megtanít a szerző, amelyek számunkra evidensek, egy gyermeknek viszont újdonság: „Egészen elöl, középen szép asztal áll, a szélén két gyertyával és egy kereszttel. Ez az oltár. Mögötte egy kis szekrényben, az oltárszekrényben Jézus van jelen. Erre a közelében lévő kis piros lámpa, az örökmécses figyelmeztet minket. A helyet, ahol az oltár áll, szentélynek nevezzük.”

Gyakran tapasztalom, hogy gyerekekre az énekek mellett a közösen elmondott imádságok is mély benyomást tesznek, s életkortól függően be is kapcsolódnak azokba. A szerző a következőképpen magyarázza el a kicsiknek, hogy a Hiszekegy során mit is imádkozunk közösen: „A szentbeszéd után egy hosszú imádság, a Hiszekegy következik, amit még nem tudok egyedül elmondani, és nem is értek belőle mindent. Apa azt mondja, ez nem baj, ha majd nagyobb leszek, elmagyarázza, mi mit jelent. Néhány dolgot azonban már értek, ezeket meg is jegyeztem: Hiszem, hogy Isten teremtette a földet, a hegyeket, a folyókat, a virágokat, az állatokat, az embereket és mindent a világon. Hiszem, hogy Jézus megszületett Betlehemben, és Szűz Mária az édesanyja. Hiszem, hogy Jézust keresztre feszítették, meghalt, de három nap múlva feltámadt…”

Gyakran ülnek előttem izgő-mozgó gyerekek, ők akár magukkal is hozhatják saját kis misekönyvüket a szentmisére, így a könyvben található rövid magyarázatok és képek segítségével aktív résztvevői lehetnek a szentmisének. S ha egészen kicsik is még, gondviselő Istenünk végtelen szeretetét minden bizonnyal megérzik.

Csuti-Mátyás Zsófia

„Fiús” vagy „lányos” Biblia?

Gyermekkönyvek közt válogatva általában igyekszem „fiús” könyveket találni. Fiús alatt értem, hogy mind a külsejét, mind a tartalmát tekintve fiúgyermeknek szóló könyv legyen, hiszen kétéves kisfiammal ezeket szeretném megismertetni. Vannak persze olyan mesék, amelyek szereplőiktől függetlenül mindkét nem számára figyelemfelkeltőek, a gyerekek bele tudnak helyezkedni a történetbe. Úgy gondolom, ilyenek a népmesék és a Biblia is.

A Harmat Kiadó válogatott bibliai történeteket kínál lányoknak (Lányok Bibliája) és fiúknak (Fiúk Bibliája) egyaránt. Mindkét Bibliában röviden, tömören, gyermekközpontúan sorakoztatják fel a szerzők az ismert bibliai történeteket, s persze vannak olyanok – többek között a világ teremtése, Jézus születése – amelyek egyikből sem hiányozhatnak. A fiúk könyvét fiús ábrák, a lányokét lányos képek színesítik, mindkét könyv elejébe beírható a könyv tulajdonosának neve és az ajándékozás dátuma, így személyre szabott Bibliája lehet a gyerekeknek. Íme, néhány cím a tartalomból:

Lányok Bibliája

• Kígyó az Éden kertjében
• A lány, akit Rebekának hívtak
• Mirjám és a fáraó leánya
• Debóra, a bölcs asszony
• Anna és gyermeke
• Salamon ajándéka Istentől
• Kisded a jászolban
• A kánai menyegző
• Jézus meggyógyít egy kislányt

Kisded a jászolban (rövid részlet): „József elvitte Máriát Betlehembe. (...) Itt született meg Mária kisfia. Jézusnak nevezték el. Mária melegen bepólyálta, majd jászolba fektette, mert a szálláson nem volt számukra hely... Mária otthonától távol szülte meg gyermekét. Idegenek látogatták meg, hogy elmondják neki, az ő kisfia az ígért Megváltó...”

Fiúk Bibliája

• Ádám és Éva története
• Noé bárkája
• Ábrahám bízik Istenben
• József, a kedvenc
• Gyermek a kosárban
• Dávid és az óriás
• Jónás elmenekül
• Dániel az oroszlánok vermében
• Jézus kiválasztja tanítványait
• Jézus meggyógyít egy vakot
• A hitetlen Tamás

József, a kedvenc (rövid részlet): „Izsáknak ikerfiai születtek: Ézsau és Jákób. Ézsaunak öt gyermeke volt. Jákóbnak pedig még nagyobb családja: tizenkét fia és egy lánya. Ám ő mind közül Józsefet szerette a legjobban. (…) Egyszer, amikor az idősebb testvérek a mezőn őrizték apjuk juhait, Jákób utánuk küldte Józsefet. (…) Összedugták a fejüket és gonosz tervet forraltak öccsük ellen...”

A Lányok Bibliája csodaszép akvarell képekkel hívogatja a leány olvasókat. A történetek szereplői istenfélő asszonyok, anyák és gyermekeik. Az ő küzdelmük, az anyaság szépségei és nehézségei jelennek meg e könyv lapjain. A Fiúk Bibliája pedig Istenért és népükért hősként harcoló férfiakról, bátorságról, kitartásról, állhatatosságról szól. Természetesen mindkét kiadvány igyekszik általános, átfogó ismereteket adni az Ó- és Újszövetségről egyaránt, így bátran forgathatják azokat a Biblia megismerésére törekvő gyerekek.

Csuti-Mátyás Zsófia   

Mindszenty másképp

A szent életű bíboros című könyvében Török Csaba kísérletet tesz arra, hogy bemutassa Mindszenty bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek „másmilyen” életrajzát – sorra véve életének minden állomását. Ahogy a szerző fogalmaz: „Nem tudok vitázni a történészekkel s adataikkal, s ez nem is célom. Inkább azt keresem, hogy mindezek a »tények« hogyan emelhetők bele az ember, a személy életének egyfajta »belső olvasatába«.”

Pillantsunk bele a könyv tartalmába!

Az életszentség

E fejezetben az életszentség fogalmával ismertet meg bennünket a szerző, továbbá ír a krisztusi tökéletességről, a szentté avatásról és az életszentség aktualitásáról. „Ha beszélhetünk Mindszenty József esetében életszentségről, akkor ez azt is jelenti, hogy képessé válunk olyan üzenet vagy üzenetek megragadására az ő sorsában, életében, amelyek örök érvényűek, s itt és most eligazítást, segítséget, irányfényt nyújtanak minden Krisztus-hívő számára.”
 

• Elindulás az élet útján
• Zalaegerszeg pásztora
• Szent Margit s a királynék városában
• A magyar Sion főpapja
• A vértanúság kohójában
• Mindszenty bíboros az emigrációban
• Mindszenty bíboros életszentsége

Az elmúlt rendszer történelmi események kapcsán felmerülő szerepére fókuszálva indított több lejárató hadjáratot is a bíboros ellen – igyekezve hamis, negatív képet alkotni személyéről és szerepvállalásáról. Török Csaba úgy véli, már életében igyekeztek a bíboros személyét bezárni a „politikus” kategóriába, nyugatra távozása után pedig ez lett az állami propagandagépezet egyik fő célja. A szerző felhívja a figyelmet arra, hogy 2016-ban külön kell választani a „Mindszenty-ügy” két síkját: a történeti-politikait és az életszentséggel kapcsolatosat. A történészekre hárul annak feladata, hogy kiderítsék, miben állhat Mindszenty bíboros szerepe hazánk történelmében.

Mi a mi feladatunk?
Az életszentség elemzéséhez pusztán a történelmi tények felsorakoztatása nem elegendő. A szerző úgy fogalmaz: „Az Egyháznak, a hívőknek kell éledniük, hiszen hazaszeretetért, történelmi kiállásért még nem tisztelhetünk senkit szentként.” A feladatunk abban áll, hogy igyekezzünk minél többet megtudni Mindszenty Józsefről, mint hívő emberről. A szent életű bíboros című könyvben egy hívő ember próbál beszélni egy másik hívő emberről, az egyetlen hitnek és az egyetlen Istennek a fényében. Tekintsünk mi is hasonló szemszögből a bíboros személyére és nagyszerű életútjára. Török Csaba A szent életű bíboros című könyvének tanulmányozása kiváló lehetőséget nyújt minderre.

„A számkivetésben sem érzek keserűséget. A hit állandó öröme indít arra, hogy dolgozzam a lelkekért a menekült magyarság körében. (…) Ez a feladat hárul rám most is: keresni, vigasztalni és erősíteni enyéimet. »Nem azt keresem, ami nekem hasznos, hanem ami másoknak van javára, hogy üdvözüljenek« (1Kor 10,33). Mindszenty József ezekkel a mondatokkal válaszol arra, hogy mi az életszentség.


Csuti-Mátyás Zsófia

Az Ön oltárán mit talál Isten?

Tadeusz Dajczer atya Eucharisztiáról szóló könyve – Mindent Ő ad nekünk (Elmélkedések az Eucharisztiáról) – rendkívül mélyen mutatja be, hogyan nyíljunk meg az élő Isten előtt, aki jelen van az oltáron és a tabernákulumban. Üresnek kell lenni, hogy Isten betölthessen minket. Éhesnek kell lenni, hogy jóllakathasson.  

„Mindannyian tékozló fiúk vagyunk” – írja a szerző –, „mert mindegyikünkben ott van egyfajta magatartás, amely az áteredő bűnből fakad, s amely elválaszt bennünket a kegyelemtől. Ahhoz, hogy Jézust választhassam, engednem kell, hogy a kegyelem összetörhesse szívemben az önhit, a túlzott önbizalom korlátjait.” A hit titka a következőkben rejlik:

• a belső csend
• a jelen pillanat szentsége
• a rejtőzködő Isten keresése
• az állhatatosság adománya

A szerző felhívja a figyelmet a belső csend jelentőségére. Úgy gondolja, hogy ha az Isten felé vezető úton akadályoz a mulandó világ szépsége, amely rabul ejt, elvonja a figyelmemet, Isten segíthet azzal, hogy eltakarja, sötétbe borítja ezt a világot. A „sötétség” szó nem a fény hiányát jelenti, hanem azt, hogy ez a világ már nem vonz tovább. „Az Isten felé vezető úton az a lényeg, hogy egyre szabadabbá váljak, (…) kiszabaduljak az emberi vélemények, az emberektől való félelem rabságából.”

Isten csend, vallja Tadeusz Dajczer, s úgy véli, a hit csendje megnyitja az embert a kegyelem befogadására. „Ez az a csend, amelynek alapja a szenvedélyek, a vágyak elcsendesedése. A cél az akarat csendje, az, hogy minél kevesebb vágy izgasson. Minél kevésbé vonzanak az evilági dolgok, annál inkább elcsendesedem.”

Egyfajta félelemként említi az emberek közti kapcsolatot, barátságot is a szerző: „Az, amit én szeretetnek, barátságnak nevezek, gyakran nem más, mint függés a másik embertől. Támaszt jelent, de egyben elnyomást  is... Választanom kell a világ rabsága és a szabadság között, amelyet a hit szerez meg nekem.” Mindenkinek megvan a saját oltára, vallja Tadeusz Dajczer. Az oltáron pedig az van, amit tudatosan vagy tudat alatt tisztelünk, magasztalunk. „Valószínűleg nem vagyok a tudatában annak, hogy belépve a templomba (…) mindig magammal viszem a saját oltáromat. Ennek az oltárnak nincs térbeli kiterjedése, mégis nagyon sok minden elfér rajta, és mindenkinél másképpen néz ki.”

Tekintsünk a valódi oltár felé: „A pap Krisztus helyetteseként mutatja be az Eucharisztiát. A pap, aki ennyi ideig tartja kezében a Szentostyát, aki ilyen közel van Istenhez. Ez felfoghatatlan!” A pap Istent emeli a magasba, Istent adja másoknak. Jézus szavait ismétli, amelyek a Szentlélek erejével a világ legnagyobb csodáját viszik végbe.

A szerző vallja, hogy az Eucharisztiában jelenlévő Isten szüntelenül velünk akar lenni. Arra vágyik, hogy a lehető leggyakrabban forduljunk hozzá, hogy állandóan szükségünk legyen rá – szüntelenül imádkozó emberré igyekszik tenni minket. Olyan emberré, aki az Eucharisztiában rejtőzködő Isten jelenlétében jár és él.

Csuti-Mátyás Zsófia