2013. július 19., péntek

A test teológiája kezdőknek

A szombathelyi hívek körében nagy érdeklődést váltott ki a helyi egyetemi lelkész, dr. Németh Norbert atya közelmúltban elhangzott előadás-sorozata, melyet az előadó a test teológiája köré épített fel. A párkapcsolati kérdések terén napjainkban egyre hevesebb viták folynak, ahány csoport és közösség, annyi vélemény. Nem ritkák a szélsőséges megnyilatkozások sem, néha úgy érezhetjük, önmagából kifordult világban élünk. A házasságon kívüli együttélést, a laza vagy alkalmi testi kapcsolatot, a nyitott házasságot, az abortuszt és a homoszexuális kapcsolatot nyíltan pártolók egyre hangosabb követeléseit hallva talán mi is elgondolkozunk azon, hogy mivel, hogyan szállhatunk be a vitába hívő keresztényként?

Hogyan érvelhetek azoknak, akik e témában az Egyház álláspontját illetően csak sztereotípiákkal rendelkeznek, és sajnos meg is elégednek a közhelyek puffogtatásával? Mielőtt beszállnék egy heves vitába, vajon átgondolom-e, hogy én ismerem-e, jól tudom-e, hogy mi a keresztény házasság? Az előadások hallgatóságának számából látszott, hogy fiatalok, középkorúak és idősebbek egyaránt kíváncsiak voltak egy másik látásmódra.

Norbert atya előadásaiban Christopher West A test teológiája kezdőknek című könyvét vette alapul. Megválasztása után nem sokkal Boldog II. János Pál pápa szerdai audienciáiban egy beszédsorozatot indított, és 1979 szeptemberétől kezdve öt éven keresztül minden alkalommal a test teológiájáról beszélt. A Szentatya gondolatait hozza közelebb az olvasóhoz könyvében az egyik legnépszerűbb katolikus előadó, Christopher West.

West könyvéről a következőket írja a könyvszerda olvasóinak Norbert atya: „E könyv II. János Pál pápa a test teológiája témájában előadott 129 katekézisének rövid és népszerűsítő foglalata. A kinyilatkoztatás talaján állva mutatja be a pápa tanítását közérthetően. A szerző a modern világ szexuális krízisében megmutat egy utat, amely a keresztény értelemben vett szexuális forradalomhoz vezet el, a test és a szexualitás eredeti, Isten akarata szerinti felfedezéséhez.

A kereszténység középponti misztériumai elszakíthatatlan kapcsolatban állnak az ember testi mivoltával. Nem túlzás Tertullianus mondása, mely szerint a test az üdvösség sarokpontja, ha meggondoljuk, hogy Isten történelmi kinyilatkoztatása, az Ige megtestesülése, Jézus megdicsőülése, a holtak feltámadása, az Eucharisztia és a többi szentségek vétele mind testi mivoltunkban érintenek bennünket, embereket, akik test és lélek lényegi egységében élünk. Az üdvösség a test-lélek embernek adott isteni ajándék, mely a testi dimenzió közegében jut el hozzánk. Így a keresztény teológia bármiről is szóljon, egyszersmind, legalábbis bennfoglaltan, a test teológiája is. A keresztény teológia kezdettől fogva kifejezetten is reflektált az ember testi létére, elsősorban a test–lélek viszony összefüggésében, s ebben az általános antropológiai értelemben művelte »a test teológiáját«. A »test teológiája« azonban csak II. János Pál pápa tanítása (1979–1984) révén vált szakkifejezéssé, aki hangsúlyozottan a férfi és a nő kapcsolatának a nemiséget is magában foglaló látószögébe helyezve vizsgálta az emberi test teológiai jelentését.

»Valójában a test, és egyedül a test képes láthatóvá tenni a láthatatlant: a szellemit és az istenit. Azért alkottatott, hogy átadja a világ látható valóságának az öröktől fogva Istenben rejlő titkot, és így ennek jelévé váljék« (FN 21). E mondatok nem kevesebbet állítanak, mint hogy az emberi test bizonyos értelemben »ősi szentségnek« tekintendő, vagyis a láthatatlant kifejező, hordozó, azt láthatóvá tevő és közlő jelnek.

A testi adottságaink közül a szexualitás is ebben a jelrendszerben kapja meg a maga szerepét. Vagyis a szexualitás egy kifejezésrendszer, egy nyelv, melynek segítségével a test megmutathatja, átélheti a lélek szeretetét, szerelmét. Ha a szexualitás nem ezt a célt szolgálja, hanem csak mint a polcról levett árut használjuk, az a lelkünket teszi tönkre, teszi alkalmatlanná a szeretet, a szerelem és a boldogság befogadására.
Érdemes észrevennünk, hogy az emberi test mindenekelőtt az ember önnön szellemi valóságát teszi láthatóvá.”

A könyv olyan fogalmakat magyaráz meg, mint a természetes családtervezést, irányt mutatva ezzel a házasság hit szerinti, helyes megéléséhez. A fogalom olyan módszerre utal, amely megfelel Isten termékenységre és házastársi szeretetre vonatkozó tervének. A módszer szerint a termékeny és terméketlen napokat szem előtt tartva gyakorolhatjuk az önmegtartóztatás erényét.

Tudjuk, hogy testünk nyelvén keresztül képesek vagyunk beszélni anélkül, hogy egy szót is kiejtenénk. A kézzel való intés azt jelenti „szia!” vagy „viszlát!”. A váll megvonása azt jelenti, „nem tudom”. A felemelt ököl haragot fejez ki. A szexuális egyesülés minek a kifejezésére rendeltetett? Mi az igazi nyelve, igazi jelentése? II. János Pál szerint a férfi és a nő eredeti egysége arra rendeltetett, hogy isteni szeretetet fejezzen ki. Erre vagyunk meghívva és erre vágyunk. Soha semmi, ami ennél kevesebb nem képes kielégíteni legmélyebb vágyunkat és ezt tudjuk szívünkben.

A szerző egy helyütt azt írja, hogy az abortuszt pártolók valójában a felelősség nélküli, csak önmagáért az élvezetért lévő testi kapcsolatot pártolják. Ezzel szemben „az apaság és anyaság  »megkoronázzák« a szexualitást és teljesen felfedik annak misztériumát. Isten első parancsa a Teremtés könyvében »Legyetek termékenyek, szaporodjatok« (Teremtés 1,28) nem csupán bátorítás a szaporodásra, hanem meghívás arra, hogy Isten képmására szeressünk és ez által »betöltsük létezésünk és egzisztenciánk jelentését«.”

A test teológiája már nem a tilalmakra koncentrál, hanem arra, hogy hogyan lehet kibontakoztatni az Isten képére és hasonlatosságára teremtett ember szexualitását a Teremtő szándéka szerinti szépségében és jóságában; hogyan valósulhat meg ma is az az isteni áldás, amelyet a férfi-női polaritásban teremtett ember kapott (Ter 1-3).

További információt a kiadvány címére kattintva kaphat:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése