Mártózzunk meg a képek tengerében!

Bizonyára ön is járt már úgy, hogy egy zarándoklat alkalmával fejtörést okozott egy oltárkép témájának megfejtése vagy a templomban található szobrok felismerése. A legismertebb szenteket és attribútumaikat természetesen rögtön felismerjük, ám vannak olyan tárgyak, eszközök, amelyek több szent mellett is megtalálhatók. Otto Wimmer Szentek szimbólumai című zsebkönyvével nincs többé ismeretlen szobor vagy oltárkép!

A kalap szócikk alatt ez olvasható: „A hegyes, sárga kalap a középkorban a zsidókat jelezte, így ábrázolták a prófétákat és a pátriárkákat, de a Názáreti Szent Józsefet is. Zarándokkalapot visel az idősebb Jakab apostol vagy Szent Rókus. Egyházi méltóságuk kifejezőjeként bíborosi kalap van Jeromos és Borromeo Szent Károly fején, Nepomuki Szent János pedig birétumot visel. Mitrát visel például Szent Ambrus. Tiarával ábrázolják Péter apostolt, mint az első pápát vagy Szilveszter pápát.”

A legismertebb jelképekről, mint a kereszt, a galamb, a kulcs, ostya vagy a csillag  – természetesen folytathatnánk a sort – egy-egy oldalban ad tájékoztatást a szerző. Elolvasva szócikkeit egyúttal feleleveníthetjük legfontosabb hitbeli ismereteinket is.

A Bibliában számos állatalakkal találkozhatunk, ilyen például az oroszlán, a skorpió, a kígyó, a hal, a sólyom, a bárány, a sas, a fent említett galamb, de a növények színes palettája is az olvasó elé tárul. A rózsához az alábbi kapcsolódik: „Limai Róza neve is erre utal. Árpád-házi Szent Erzsébet és Kasilda szűz kötényében az alamizsna válik rózsává.”

Csuti-Mátyás Zsófia

•     •     •

Bővebb információt a kiadvány címére kattintva kaphat:

• Otto Wimmer: Szentek szimbólumai
  

Bibliaismeret röviden

A Mi a Biblia? című kiadványban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán oktató Rózsa Huba vezeti be az olvasót a Biblia világába. A nagytudású és elismert tanszékvezető professzor könnyed stílusban, lényegretörően, tömören ír a prófétákról, az Ószövetség istenképéről, az ember teremtéséről, a megváltásról, a Messiásról, bűnről és büntetésről.

A szerző megismerteti az olvasót az Ó- és Újszövetség istenképével: a pogány világ istenképével, Izrael hitével Istenről, ír a próféták tanúságáról is. Szól a hatnapos teremtéstörténet irodalmi formájáról és vallástörténeti hátteréről.

Rózsa Huba külön fejezetet szentel a prófétáknak. „A próféták küldetésük igazolásaként arra hivatkoztak, hogy közvetlenül Izrael Istene szólította és állította őket szolgálatába (Iz 6, Jer 1, Ez 1, Ám 7,14). Nem saját gondolataikat hirdették, hanem egyedül és kizárólag a meghívó Isten szavát.”

Az ember és az élet sorskérdései, azon belül pedig a bölcsességi irodalom kapcsán a bölcsességi könyvekkel is foglalkozik Rózsa Huba. A Példabeszédek könyve a családi élet és az embertársi kapcsolatok terén ad tanácsokat a helyes viselkedésre. Könyvének célja, hogy általános képet adjon a Bibliáról: akik jól ismerik szerkezetét, most újra áttekinthetik a szerző vezetésével, akik pedig keveset tudtak róla, megismerhetik.

Csuti-Mátyás Zsófia

•     •     •

Bővebb információt a kiadvány címére kattintva kaphat:

• Rózsa Huba: Mi a Biblia?

Lelkünk életet adó forrásai

Hogyan tudjuk csökkenteni terhelésünket és felszabadítani azokat az erőket, amelyek segíthetnek újra megtalálni élet- és munkakedvünket? – többek között ezekre a kérdésekre ad választ Anselm Grün a Hogyan kerüljük el a kiégést? című könyvében.

Egyre több ember tapasztalja meg a burnout, vagyis kiégés élményét, érzi magát túlterheltnek vagy akadályozottnak. A szerző végigveszi a kiégés legfőbb okait. Ezek közül az egyik a perfekcionizmus és a saját magunk által gyakorolt nyomás. Anselm Grün arra buzdít, hogy elsősorban saját magunknak és ne másoknak feleljünk meg. „»Aki az eke szarvára teszi a kezét és hátrafele néz, nem alkalmas az Isten országára.« Aki szánt, előre néz. Egészen és teljes odafigyeléssel jelen van a munkájában.”

Aki kifelé él, beteg lesz, hangsúlyozza a szerző. „Ha engedjük, hogy az elvárások eluralkodjanak rajtunk, akkor kisajtoltakká és kifacsartakká válunk. Válaszoljunk az elvárásokra, de nem kell feltétlenül teljesítenünk azokat.”

A látszat kiépítése szintén sok energiát rabol. „Arra tekintünk, amit nem birtoklunk, és ami nem vagyunk, ahelyett, hogy azt néznénk, milyen önmagunkban rejlő saját tartalékokkal és pozitív lehetőségekkel rendelkezünk.”

Zárásként a szerző azt kívánja az olvasónak „hogy mindent, amit tesz, és amit megél, belső könnyedséggel és örömmel tegye, hogy bele tudjon merülni a munkába és az életbe. Áradjon gazdag áldás Önből, és éltesse a környezetében élő embereket!”

Csuti-Mátyás Zsófia

•     •     •

Bővebb információt a kiadvány címére kattintva kaphat:

• Anselm Grün: Hogyan kerüljük el a kiégést? - Lelkünk életet adó forrásai

Értünk dolgozó angyalok

Napjainkban nagy divatját éli az ezoterika, az ezoterikus irányzatok hódolói pedig szívesen érdeklődnek többek között az angyalok világa iránt. Ám ahogy Anselm Grün fogalmaz, az ezoterika túlságosan a rendkívüli körül forog, a misztikum, az ismeretlen kap leginkább főszerepet benne. Az ismeretlen ajtók nyitogatása pedig veszélyes tájakra kalauzolhat bennünket.

Anselm Grün teológiai doktor, lelki tanácsadó a katolikus hit felől közelít a témához a Mindenkinek van egy angyala című könyvében, és segít tisztán látni a témában. Elsősorban a gyerekekre vonatkozóan írja meg tapasztalatait, de nemcsak a gyermekneveléshez adhat mankót a könyve, hanem a felnőtt is visszatekinthet saját gyermekkorára, s rábukkanhat az életét akadályozó, nyomasztó sebekre. „A Biblia angyalainak jelenései és a velük való találkozások alapján szeretném leírni, miként terjesztik ki a gyerekek és minden ember fölé védelmező karjaikat, s hogyan hat ez ránk.” A szerző 24 történetet választott, amelyek arról tanúskodnak, hogy hogyan lépnek be az angyalok az emberek olykor reménytelennek látszó világába, s mutatnak helyes utat az életvezetésben.

A szerző úgy véli, ha képesek vagyunk észrevenni a mellettünk álló angyalt,többé „már nem fogunk önmagunknak értéktelennek tűnni, hanem felfedezzük Istentől kapott egyedülálló méltóságunkat. A születés nemcsak az élet kezdetén való születést jelenti. Életünkben mindig újra kell születnünk, hogy életünk élő maradjon. Egy krízis, amely mindent szétrombol, lehetőséget ad az újjászületésre.”

Csuti-Mátyás Zsófia

•     •     •

Bővebb információt a kiadvány címére kattintva kaphat:

• Anselm Grün: Mindenkinek van egy angyala

Nézi-e Isten az esti mesét?

A kisgyermek folyton kérdez, mindenre kíváncsi és mindent tudni akar. Egyfolytában forognak a kerekek a pici fejében. Ember legyen a talpán, akinek sikerül minden kérdésére kimerítően válaszolnia.

A különféle kérdéseket hallva, mázsás kő esik le a szülő szívéről, amikor odasétál a könyvespolchoz és leveszi Andrzej Ziółkowski Könnyű válaszok nehéz kérdésekre című könyvét. Büszkén és mosolyogva a gyermek felé fordul és megkérdezi: ­– Mit is kérdeztél, Kincsem? Állatok is kerülnek-e a mennyországba? 

Talán meglepő, de bizony ilyen kérdésekre is választ kaphatunk Andrzej Ziółkowski könyvéből. A jó hír, hogy a kiadvány nem filozófiai-teológiai szöveggyűjtemény a gyermek kérdéseire, mert „a gyermekek nehéz kérdéseire nagyon egyszerűen kell válaszolni”.  A szerző megpróbál behatolni a gyermek világába, hogy a pici ne maradjon válasz nélkül. A számtalan, gyermekek által feltett kérdés közül Ziółkowski szimbolikusan 99 olyat választott ki, amelyek főleg a Háromságos Egyistent, az angyalokat, a Szűzanyát, az apostolokat és a szenteket érintik.

Említésre méltó adatokat közöl a magyar szentek közül Szent Adalbert, Szent Gellért és Szent Imre herceg életéből. Kitér továbbá a mennyországra, valamint az első emberpárra vonatkozó kérdésekre is. Ahhoz, hogy megbizonyosodjunk róla, valóban a gyermekek számára érthető nyelvet használ-e Andrzej Ziółkowski, álljon itt A mit esznek az angyalok? kérdés és a rá adott válasz egy részlete. 

„Tán sajtos-vajas kiflit? Vagy sonkát? Dehogyis! Ha egyszer az angyal nem ember, nem is kell ennie. Az angyal szellemi lény, akinek nincs szüksége elemózsiára. Jó az angyalnak – még mosdania sem kell naponta, mert nem piszkos. Nem kell ennie, mert nem éhes. Nem kell tanulnia, mert már mindent tud. Nem kell aludnia, mert nincs szüksége álomra. Az angyalnak nincsenek problémái az idegen nyelvekkel, mert minden nyelven ért. Angyalnak lenni jó!”

Teklits Tamás

•     •     •

Bővebb információt a kiadvány címére kattintva kaphat:

• Andrzej Ziółkowski: Könnyű válaszok nehéz kérdésekre

Csehimindszenti keresztút

Csehimindszenten a rendszerváltozás előtt évtizedekig igyekeztek kiírtani az emberekből Mindszenty bíboros emlékét. Ma azonban a helyi plébános, Déri Péter atya igyekezetének, kitartó munkájának és a lelkes helyi közösségnek köszönhetően szépen bontakozik az egykori hercegprímás tisztelete. Megújultak a plébánia templomai, a bíboros szülőháza pedig kiállítással várja a Csehimindszentre látogató zarándokokat. Továbbá idén elkészült a templom körül egy egyedülálló keresztút is. A stációk felső részén Jézus Krisztus szenvedéstörténete látható, az alsó részeken pedig Mindszenty bíboros szenvedéseiről elmélkedhetünk a tőle, a XII. Piusz pápától és a Magyar Püspöki Kartól vett idézetek alapján.

A kiadvány segítségével lélekben is ellátogathatunk a hercegprímás szülőfalujába, és vele együtt imádkozhatunk:

3. stáció: Jézus először esik el a kereszttel:
„A fegyházban a szabadulás vágya időnként még fel-feltámadt bennem. Amikor azonban visszanyertem lelki erőmet: megingathatatlanná vált elhatározásom, hogy a rabhalál vagy megalkuvó szabadulás alternatívájában az elsőt választom.”

13. stáció: Jézus testét leveszik a keresztről és édesanyja ölébe teszik:
„Családomban maradjon mindenki hű hitéhez, hazájához. Édesanyámnak megköszönök mindent, amit egész életemen át, főként amit rabságom idején tett. Nincs több ily édesanya.”

Déri Péter atya ezekkel a gondolatokkal ajánlja a zarándok figyelmébe a kiadványt: „Elgondolkodtató, mélyen megrendítő és példa értékű az ország utolsó hercegprímásának a nemzetéért és a hitéért vállalt rengeteg szenvedése. A csehimindszenti keresztútnak az a célja, hogy korunk embereit figyelmeztesse, érdemes napjainkban is kiállni a keresztény értékrendért és szeretett magyar hazánkért, amelyre Mindszenty bíboros egész életében bátorította népünket.”

Csuti-Mátyás Zsófia

•     •     •

Bővebb információt a kiadvány címére kattintva kaphat:

• Déri Péter: Csehimindszenti keresztút

Görgey Artúr, a példakép

Egy korábbi ajánlóban (A vízhordó ember) már találkozhattak Elmer István nevével az olvasók. Ezúttal az író egy saját regényét ajánljuk az olvasók figyelmébe. „Régóta foglalkoztat Görgey Artúr alakja. Talán azóta, hogy tizenkilenc éves koromban megismertem egy idős hölgyet – Johanna nénit – Visegrádon, aki fiatal lányként még találkozott a néhány házzal odébb remeteként élő aggastyán Görgeyvel. Az ódon ház levegőjében többször idézte föl emlékeit, s én, aki a múltbeli történéseket nem haszontalan, eldobni való kacatnak tekintem, magamba szívtam a hallottakat.”

A szerző hangsúlyozza, hogy regénye nem kíván állást foglalni a történészek vitájában, továbbá felhívja az olvasó figyelmét arra, hogy Görgey Artúrra az 1848/49-es események felidézésekor gyakran úgy tekintünk, mint a legellentmondásosabb személyiségre. Elmer István érdeklődését felkeltette Görgey személyisége, továbbá az is, hogy Görgey hadjáratát az angol katonai akadémián is tanítják, valamint az emlékiratait 1914 óta sokáig nem adták ki.

A szerző többek közt ezekkel a személyes indíttatású gondolatokkal ajánlja könyvét olvasóinak: „Ki lehet ez az ember, ez a férfi, akihez – miután egyre többet olvastam róla – mindig is szerettem volna hasonlítani? Sziklából faragott, mégis érzékeny lélek... Fiam – nagyapámé mellett – az Artúr nevet kapta a keresztségben. Gyermekkorában megígértem neki, írok majd a névadójáról. Ma abban a korban jár, mint Görgey 1848/49-ben. Íme, a regény – Görgeyről és egy kissé magamról.”

Csuti-Mátyás Zsófia

•     •     •

Bővebb információt a kiadvány címére kattintva kaphat:

• Elmer István: Örökre veszve nem lehet