Bruno Ferrero történeteit már többször ajánlottuk olvasóink figyelmébe. Az örök érvényű bölcsességeket megfogalmazó és az igazi értékekre rámutató szerző könyveit – éppen népszerűségük okán – időnként új köntösbe bújtatva újra és újra kiadják. A Don Bosco Kiadó elérhető áron kínálja az Apró történetek a lélek számára című sorozatát, amelynek újabb tagja a Mindig lesz egy új nap.
„Három iskolatárs sok-sok év után újra találkozott. Elmesélték egymásnak az életüket. Az egyikük fontos üzletember lett, a másik elismert tudós, a harmadik pedig kertész.
„Három iskolatárs sok-sok év után újra találkozott. Elmesélték egymásnak az életüket. Az egyikük fontos üzletember lett, a másik elismert tudós, a harmadik pedig kertész.
Egy pohár jó bor társaságában arról beszéltek, hogy milyen az élet, és milyen gyorsan elszáll. A végén arra jutottak, hogy minden egyes nap egy értékes ajándék.
Elhatároztak hát egy furcsa dolgot:
– Holnap valóra váltjuk a legnagyobb álmainkat!”
A földrengés című történet a Bakancslista (Jack Nicholson, Morgan Freeman) című mozit juttatta eszembe, amelyben két idős, haldokló férfi a kórházban készít egy listát arról, hogy közelgő halálukig mi mindent szeretnének még átélni az életben, amire mindig is vágytak, de addig kimaradt. A hegymászástól a legérdekesebb kalandokon át számtalan pont szerepel a két listán. A többségüket teljesítik is, s ez valódi élményt szerez számukra, de az igazi kincseket – többek között egymás barátságát – észrevétlenül kapják meg. Az igazi kincsekről gondolkodva úgy érzem, ide passzol az aktuális Ferrero-történet bibliai idézete is: „Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, ahol moly és rozsda emészt, ahol a tolvajok betörnek és lopnak. Gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, ahol sem moly, sem rozsda nem emészt, és ahol tolvajok nem törnek be és nem lopnak. Mert ahol a kincsed van, ott lesz a szíved is.” (Mt 6,19-21) Szerintem ezt tapasztalhatta meg a Bakancslista két öregje is.
De most lássuk, hogyan folytatódik A földrengés című történetet: Az üzletember ki akarta próbálni az értékes kínai teáskészletét és lovagolni szeretett volna, a tudós egy csésze forró csokoládéra vágyott egy régi könyv társaságában, míg a kertész csak egy csobogó patakot, madárfüttyöt és gyümölcsöktől roskadozó fákat kívánt.
„Azon az éjszakán erős földrengés rázta meg a vidéket. Amikor az üzletember a porcelánját kereste, csak törött darabkákat talált, a lova pedig elpusztult az istálló romjai alatt. A tudós nem tudta meginni a csokoládéját, és az olvasás is elmaradt, mert a házban egyetlen ép bögre sem maradt, a könyvtára pedig a könyvekkel együtt teljesen leégett. A kertész azonban élvezhette a nap sugarait, ihatott a friss vízű forrásból, és bár a fészer összeomlott a földrengésben, a fák még mindig álltak és roskadoztak a gyümölcsöktől, a madarak pedig énekeltek, mint akármelyik másik napon.”
Úgy gondolom, mindkét alkotás üzenete hasonló: értékeljük azt, amink van, ami mindig is elérhető volt és lesz számunkra, csak olykor észre sem vesszük, amit a Teremtőtől kaptunk. Azt, amit egymásnak nyújthatunk igényesen, mindenféle sallang nélkül, hiszen ezek tehetnek igazán boldoggá bennünket. S ki ne szeretne boldog lenni?
– Holnap valóra váltjuk a legnagyobb álmainkat!”
A földrengés című történet a Bakancslista (Jack Nicholson, Morgan Freeman) című mozit juttatta eszembe, amelyben két idős, haldokló férfi a kórházban készít egy listát arról, hogy közelgő halálukig mi mindent szeretnének még átélni az életben, amire mindig is vágytak, de addig kimaradt. A hegymászástól a legérdekesebb kalandokon át számtalan pont szerepel a két listán. A többségüket teljesítik is, s ez valódi élményt szerez számukra, de az igazi kincseket – többek között egymás barátságát – észrevétlenül kapják meg. Az igazi kincsekről gondolkodva úgy érzem, ide passzol az aktuális Ferrero-történet bibliai idézete is: „Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, ahol moly és rozsda emészt, ahol a tolvajok betörnek és lopnak. Gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, ahol sem moly, sem rozsda nem emészt, és ahol tolvajok nem törnek be és nem lopnak. Mert ahol a kincsed van, ott lesz a szíved is.” (Mt 6,19-21) Szerintem ezt tapasztalhatta meg a Bakancslista két öregje is.
De most lássuk, hogyan folytatódik A földrengés című történetet: Az üzletember ki akarta próbálni az értékes kínai teáskészletét és lovagolni szeretett volna, a tudós egy csésze forró csokoládéra vágyott egy régi könyv társaságában, míg a kertész csak egy csobogó patakot, madárfüttyöt és gyümölcsöktől roskadozó fákat kívánt.
„Azon az éjszakán erős földrengés rázta meg a vidéket. Amikor az üzletember a porcelánját kereste, csak törött darabkákat talált, a lova pedig elpusztult az istálló romjai alatt. A tudós nem tudta meginni a csokoládéját, és az olvasás is elmaradt, mert a házban egyetlen ép bögre sem maradt, a könyvtára pedig a könyvekkel együtt teljesen leégett. A kertész azonban élvezhette a nap sugarait, ihatott a friss vízű forrásból, és bár a fészer összeomlott a földrengésben, a fák még mindig álltak és roskadoztak a gyümölcsöktől, a madarak pedig énekeltek, mint akármelyik másik napon.”
Úgy gondolom, mindkét alkotás üzenete hasonló: értékeljük azt, amink van, ami mindig is elérhető volt és lesz számunkra, csak olykor észre sem vesszük, amit a Teremtőtől kaptunk. Azt, amit egymásnak nyújthatunk igényesen, mindenféle sallang nélkül, hiszen ezek tehetnek igazán boldoggá bennünket. S ki ne szeretne boldog lenni?
Csuti-Mátyás Zsófia
Bővebb információt a kiadvány címére kattintva kaphat:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése