Napjainkban
nagy divatját éli az ezoterika, az ezoterikus irányzatok hódolói pedig
szívesen érdeklődnek többek között az angyalok világa iránt. Ám ahogy
Anselm Grün fogalmaz, az ezoterika túlságosan a rendkívüli körül forog, a
misztikum, az ismeretlen kap leginkább főszerepet benne. Az ismeretlen
ajtók nyitogatása pedig – ahogy arról az alábbi könyv (Mágia és hit) is
ír – veszélyes tájakra kalauzolhat bennünket.
Anselm Grün teológiai doktor, lelki tanácsadó a katolikus hit felől közelít a témához a Mindenkinek van egy angyala
című könyvében, és segít tisztán látni a témában. Elsősorban a
gyerekekre vonatkozóan írja meg tapasztalatait, de nemcsak a
gyermekneveléshez adhat mankót a könyve, hanem a felnőtt is
visszatekinthet saját gyermekkorára, s rábukkanhat az életét akadályozó,
nyomasztó sebekre. „A Biblia angyalainak
jelenései és a velük való találkozások alapján szeretném leírni, miként
terjesztik ki a gyerekek és minden ember fölé védelmező karjaikat, s
hogyan hat ez ránk.” A szerző 24 történetet választott, amelyek
arról tanúskodnak, hogy hogyan lépnek be az angyalok az emberek olykor
reménytelennek látszó világába, s mutatnak helyes utat az
életvezetésben.
Az áldó angyal – Jákob szavai
A bibliai történet szerint nem sokkal halála előtt Jákob a következő
szavakkal áldja meg fiát, Józsefet, valamint annak fiait, Efraimot és
Manasszét: „Az angyal, aki kivezetett minden szükségemből, áldja meg e fiúkat” (Ter 48,16). E
gondolatot boncolgatja a szerző könyve egyik fejezetében. A fiúk
mellett álló áldás angyala védelmet nyújt a bajban, támogat, segít a
gyerekeknek. „Az áldó angyal lehet egy apa
vagy anya, a szomszédasszony, a nagymama, a nagypapa, a tanár, a
plébános. De lehet magában a gyermekben megszólaló angyal is” –
írja Anselm Grün, majd arra sarkall minden szülőt, hogy figyeljék meg
gyermekeik játék állataikkal folytatott beszélgetését, amelyből kiderül,
mire is vágyik igazán a gyermek. Mint írja, „ez a
köztes terület az, amelyben a gyermek külső és a belső valóság közti
kapcsolatot tanulja. Ezen a köztes területen más szavakat használ, mint
amit a szüleitől hallott. A köztes terület az a hely, ahol a gyermek
megsejti az angyalt, aki őt megáldja, aki jót ígér neki. A gyermek saját
szavaiban az áldó angyal szólal meg.” A szerző úgy véli, a
családi konfliktusok és negatív hatások elől az áldó angyal a gyermeket a
saját bensőjébe vezeti, ezáltal védi meg a külső világ káros
hatásaitól.
• • •
A gyermeket hírül adó angyal – Gábor arkangyal
A
Bibliában Gábor főangyal a harmadik, akit néven neveznek. Neve
jelentése: Isten ereje vagy Isten hőse. Ő az, aki hírül adja az Istentől
megáldott gyermekek születését. Az idős korában gyermeknek életet adó
Erzsébet története és Mária szeplőtelen fogantatása mindenki számára
ismertek. A szerző úgy hiszi, minden ember, így a mi születésénél is ott
állt Gábor angyal, akit Isten küldött, hogy általunk valami új jelenjen
meg a világban. Nemcsak vegetálunk vagy túlélünk, véli Anselm Grün,
hanem küldetésünk van, s nekünk az lenne a feladatunk, hogy ezt
megsejtsük. Ebben lehet segítségünkre a mellettünk álló angyal, ha
észrevesszük és hozzá fordulunk. Ettől kezdve „már
nem fogunk önmagunknak értéktelennek tűnni, hanem felfedezzük Istentől
kapott egyedülálló méltóságunkat. A születés nemcsak az élet kezdetén
való születést jelenti. Életünkben mindig újra kell születnünk, hogy
életünk élő maradjon. Egy krízis, amely mindent szétrombol, lehetőséget
ad az újjászületésre. A tűz, amelybe kerülünk, a bennünk megszületni
akaró új kezdetének jelképe lehet.” Gábor
angyal, mint egy mennyei bába, kíséri születésünket. Minden születés
fájdalmas – egy sötét csatornán kell átjutnunk, hogy az élet szabadságát
és távlatait megismerjük.
• • •
Az utat elálló angyal – Bileám próféta története
A
Számok könyvében találunk egy groteszk történetet, amely Bileámról és a
szamaráról szól. Balak király arra kéri Bileám prófétát, hogy áldja meg
népét, míg ellenségét, Izraelt átkozza el. Bileám útnak is indul
anélkül, hogy útmutatást kért volna Istentől. Az Úr angyala útját állja,
a próféta azonban nem veszi észre őt. Csak a szamár látja az angyalt,
így az állat kétszer is megtorpan, mire a gazdája alaposan elveri. És
akkor az Úr szólásra bírja a szamarat, aki azt mondja gazdájának: „Mit vétettem én neked, hogy háromszor is megvertél? (Szám 22,28) Bileám
egyáltalán nem lepődik meg a szamár megszólalásán. Elkezd beszélgetni
vele, és szemrehányást tesz neki. Akkor az Úr felnyitja Bileám szemét,
és az látja „az Úr angyalát, amint kivont kardot tartva kezében ott állt az úton” (Szám 22,31). És így szólt hozzá az angyal: „Miért verted meg háromszor is a szamaradat? Lásd, én álltam utadat, mert sietésed ellenemre van” (Szám 22,32). A
nagy látnok, Bileám nem látja az angyalt, míg a szamara felismeri őt.
Ennek jelentése a szerző szerint az, hogy az értelem nem ismeri fel az
angyalt, aki utunkat állja, hogy megvédjen minket a rossztól.
„A szamár ösztönös részünk, ösztönünk érzékeli az angyalt, aki utunkon
feltartóztat minket. Az értelem azt mondja, feltétlen tovább kell mennie
az eddigi úton. Még többet kellene teljesítenie, még többet szerveznie
és terveznie. A szervezet azonban megfékezi őt. Tiltakozik. A test
nyelve nem engedi, hogy ne hallják meg. Minél többet ütünk testünkre,
annál jobban tiltakozik majd, míg végre belátjuk, hogy utunk túl
meredek, hogy romlásba visz minket. S akkor hálásak leszünk, hogy az Úr
angyala utunkat állta, hogy nehogy nagyobb kárt szenvedjünk” – összegzi gondolatait Grün.
• • •
A tüzet csillapító angyal – Dániel könyve
Dániel
könyvében szerepel a három ifjú története, akiket tűzbe vetettek, mert
megtagadták a király aranyszobrának imádását. A tűz azonban nem égette
el őket. „Az Úr angyala pedig leszállt a kemencébe
Azarjához és társaihoz, és kiverte a tüzet a lángoló kemencéből.
Olyanná tette a kemence belsejét, mintha harmatos szellő fújdogált volna
benne. Őket a tűz egyáltalán nem érte, nem sértette és nem háborgatta
(Dán 3,49-50).” A tűznek nagyon különböző jelentései vannak.
Megtisztító és megújító. Lehet pusztító. De a tűzből újjá is születhet
valaki egy magasabb szinten. Ezúttal a tűz a király ellenséges
agresszióit jelképezi. A szerző úgy véli, a történet azt mondja el
nekünk, hogy egy angyal mindig velünk van, ha érzelmeink tüzes
kemencéjébe dobnak. A tüzet csillapító angyal megérti a bennünk égő
tüzet, s megmutatja, hogyan bánhatunk vele anélkül, hogy megégetnénk
magunkat. „Az angyal át tudja változtatni a tüzet,
hogy üde szellőnek tűnjék. A tűz közepén van egy hely bennünk, amely
védett. Ez a csend belső tere, ahol az angyal mellettünk van, és ahol
maga az Isten lakik bennünk” – írja Anselm Grün.
E
négy rövid, ám annál mélyebb jelentéseket hordozó történet mellett
további 20 várja a lélek mélységeit kutatni vágyó olvasót. Járjuk körbe
az ismert bibliai történeteket Anselm Grünnel, s garantáltan máshogyan
fogunk azután gondolkodni róluk!
Csuti-Mátyás Zsófia
• • •
Bővebb információt a kiadvány címére kattintva kaphat:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése