A férfi útja

Az „Elengedés szabadsága” című könyv rendkívül népszerű volt olvasóink körében, ezért úgy döntöttünk, hogy ismét egy Richard Rohr által jegyzett könyvet ajánlunk figyelmükbe. Mindennapi életünkben számos szerepet magunkévá kell tennünk: a szüleimnek gyermeke, a gyermekemnek szülője vagyok, a munkatársamnak kollégája, a főnökömnek beosztottja, a házastársamnak férje vagy felesége, barát és szomszéd vagyok, de ami a legfontosabb: nő vagy férfi vagyok. Minden kor meghatározza a maga női-, illetve férfi ideálját, s mi akarva, akaratlanul, tudatosan vagy tudat alatt valamilyen mértékben azonosulunk ezekkel a szerepekkel.

„A férfi útja” című könyvében Richard Rohr elsősorban a férfinemet veszi górcső alá. Mint tudjuk, a férfi a nővel alkot egységet, így hát a könyv nemcsak a férfi, hanem a női olvasókhoz is szól, és mintegy felfedezőútra invitál a férfi lélek rejtelmeibe. Rohr egyfajta lázadó, aki 1984 óta provokálja előadásain az embereket, biztatva őket, hogy térjenek vissza az Atyához. A férfi útja című kötet ilyen előadások szerkesztett változata, hat beszéden keresztül ismerhetjük meg a pszichológiát is szolgálatába állító szerzetes gondolatait. Rohr egyik kiindulópontja az, hogy élete során minden férfi végigjárhat egy archetípusokon keresztül vezető utat, miközben a férfi mindvégig hitelesen lehet saját maga. Ezalatt rábízhatja magát egy nagyobb rendre, végső soron Istenre.

Rohr egy feminizmustól mélyen áthatott korban azt üzeni: csodás dolog, hogy a nők öntudatra ébredtek, ám szomorú, hogy eközben a férfiak ottmaradtak, ahol voltak. Férfinak és nőnek együtt kellene fejlődnie és ébrednie, ezért szükség van arra, hogy a férfiak is tudatosabban gondolkodjanak férfiságukról.

Ahogy a lelkiségi szerzők, Rohr is az Evangélium szavain keresztül beszél az emberről. Az első beszédben a nyomorék kezű ember meggyógyításán keresztül mutatja be a tipikus férfiszerepeket: a tehetetlen, béna kezű férfi, aki csak úgy ott van a zsinagógában. A farizeusok és írástudók a rögeszmés, szabályokhoz ragaszkodó férfiak, akik soha nem mernek önmaguk lenni. És ott van Jézus, aki az egész helyzetet fel meri vállalni, kiáll, sebezhetővé válik, beszél és cselekszik. Végső soron jobbá teszi a világot, és van mersze a lezárt világot élővé tenni.

Rohr szerint a férfiaknak életük során két utazást kell tenniük. Az első út Szent János apostol útja, az animához, a nőiséghez vezető út. A gyengédség, a megértés és az érzelmek útja.

„A legtöbb férfi a (társadalom által meghatározott és elvárt) férfiasság sablonja szerint viselkedik. Csak az utóbbi években történt Nyugaton valami meglepő: férfiak sokasága lépett rá erre az útra azért, hogy kitörhessen a sablonból. Én ezt a »nőiséghez vezető útnak« nevezem. A romantika korát kivéve, talán soha korábban nem engedte meg magának ilyen sok férfi, hogy végre érzései legyenek, s kimutassa azokat. Ma már lehetséges érző szívűnek lenni, amint azt egyes filmek is mutatják.

Sok nő olyan férfit kíván magának, aki megérti őt, aki lágy és gyenge is tud lenni, akivel beszélni lehet. Ez új és nagy szabadságot jelent. Én ezt a János apostolhoz vezető útnak nevezem. János apostol férfi voltában oly annyira biztos, hogy megengedheti magának, hogy fejét Jézus keblére hajtsa, a tizenkét tanítvány körében, akik mindannyian férfiak. Nem szégyenkezik, nem fél ettől. A legtöbb férfi számára ez manapság elképzelhetetlen lenne.

A »gyenge« János az egyetlen tanítvány, aki mindvégig kitart, még a kereszt alatt is, együtt az asszonyokkal. Mivel magába engedte a szeretet gyengeségét, a megfeszített kiszolgáltatott odaadása elől sem kell kitérnie.”

Csak aki ezen az úton végigment, az indulhat el a Keresztelő Szent Jánoshoz vezető úton, amely során igazi „vad férfi” válhat belőle. Olyan férfi, akinek a szavát mindig Jézus tettei követik. Szent János apostol útja a fejét Jézus mellére hajtó férfi útja, Keresztelőé magányos ösvény, maga a társadalmon kívüliség.

„A Keresztelő útja magányos út. Egyedül a pusztában, a társadalmon kívül. Ha valaki rászorul arra, hogy mindenkinek tetsszen, harmóniában éljen, mindenfelől simogassák, akkor sosem lesz »Keresztelő Szent János« belőle. Az nem a társadalom ételeit eszi, hanem sáskán és vadmézen él, a kitaszítottak, a társadalom peremén élők táplálékán. Nem a menő divatot követi, ahogy az Jeruzsálemben a módi. Ruhája teveszőrből készült. Ő igazi »vadember«. Az az a vadság, ami Istenünknek is része.

Nevezhetnénk ezt a részt passiónak (s ebben a szóban mindkét jelentés, a szenvedés és a szenvedély egyaránt benne foglaltatik); én »férfienergiának« nevezem.”

A második beszéd során kerül elő a férfienergia fogalma, amelyet minden férfinak meg kellene tanulnia éreznie magában, és tudnia kéne szétsugározni. Ugyanúgy, ahogy Jézus is jelen tudott lenni a tizenkettő között, azon túl pedig a világban, úgy jelenhet meg minden férfi a maga közösségében, családjában, világában. Hangsúlyozza a szellemi atyaság jelentőségét, apa és fiú kapcsolatát, mester és tanítvány kettősét.

A harmadik beszéd főleg az erő és erőtlenség témakörét járja körül, a negyedik pedig a bizalom és bizalmatlanság mentén bomlik ki. Merni kell elhinni, hogy az Isten már igent mondott ránk, és merni kell sebezhetőnek lenni. „A férfienergiák feltárásához vezető út végcélja az, hogy nagyapákká legyünk. A nagyapai energia csendes, önmagában nyugvó. Megtisztult már az élet által, nem kell folytonosan bizonyítania. Ezért érzik olyan jól magukat a gyerekek a nagyszülők társaságában. A papa és a mama állandó nyugtalanságban élnek, szünet nélkül tartanak valahova, nincsenek még készen. A jó nagyszülők rendelkeznek azzal a szabadsággal, hogy egyszerűen csak ott legyenek. S néha az unokának az az érzése: egyedül énértem vannak. Befogadhatnak világukba, ahol én is nyugalmat, biztonságot és békét találok.”

A kötetet két németországi beszéd zárja, amelyben Rohr a szegények igen fontos szerepéről szól, az egységről és a jövő vallásosságáról. Rohr bizakodó, és minél nagyobb mélységet lát, annál bizakodóbb.

Rengeteg fontos dolgot megtanulhatunk az amerikai ferences szerzetestől: hogy a lélek a szabad hely az emberben. Hogy az imádkozás nem beszélgetés vagy könyörgés, hanem a Szent Szellem munkálkodása bennünk. Hogy kereszténynek lenni jó.

További információt a kiadvány címére kattintva kaphat:

• Richard Rohr: A férfi útja (1.900 Ft)