A
közelmúltban jelent meg a Martinus Kiadó gondozásában A Szombathelyi
Egyházmegye Kincsei sorozat 4. kötete, amely a püspökség fő templomát, a
Sarlós Boldogasszony székesegyházat mutatja be gazdag képanyaggal
illusztrálva annak múltját és jelenét. A színes kalauz segítségével a
látogató egyedül is megtekintheti a templom kincseit, de a kiadvány
olvasmányos stílusa és említett képanyaga folytán önmagában is érdekes
olvasmány lehet, amely rengeteg, a templommal kapcsolatos információt
magában foglal.
A
könyvet hosszas kutató- és gyűjtőmunkát követően H. Simon Katalin írta.
A kutatómunka azonban nem mindig jelenti a levéltárak és könyvtárak
iratainak nyugodt tanulmányozását. Ahogy minden régi épület, úgy a
székesegyház is rejt olyan titkokat, amelyekre az iratokból nem derülhet
fény. Így például jó néhány szobrot el kellett mozdítani a helyéről
ahhoz, hogy fény derüljön készítésük évére, de a templom legmagasabb
pontjait is fel kellett deríteni, hogy a harangokkal kapcsolatos adatok a
kötetbe kerülhessenek. A kiadványban sok helyen a festmények és szobrok
alkotóinak és ajándékozóinak a neve is szerepel, sőt helyenként ars
poétikát is közöl a szerző. Lássuk a harangokkal kapcsolatos részletet!
A
két karcsú, iker harangtorony magassága 62,5 méter. A templomnak az
első világháború előtt öt harangja volt, melyből aztán hármat a háború
idején hadicélokra felhasználtak. A székesegyháznak jelenleg négy
harangja van. Az északi toronyban lakik a Szűz Mária harang, amit a
helyiek püspöki nagyharangnak hívnak. Felirata: „Szűz Mária
tiszteletére készült Szent István jubileumi évében 1937. Öntötték:
Seltenhofer Frigyes Fiai a M. K. Udvari Szállítók harangöntő gyárában,
Sopron (sorszáma 5800).” 2300 kg és 1,5 méter magas. A déli toronyban három harang van. A középső nagyharang a Szent Márton harang, melynek felirata: „Szent Márton légy szószólója egyházmegyédnek! Öntette a Martineum Rt. 1920.” Átmérője 129 cm, súlya kb. 1500 kg. A püspöki palota felőli a Szent Mihály harang. Felirata: „Szent
Mihály székeskáptalan védőszentje védelmezz minket harcainkban!
Készíttette az Egyházmegyei Takarékpénztár, 1920 Öntötték: Seltenhofer
Frigyes Fiai, készült a M. K. Udvari Szállítók harangöntő gyárában,
Sopron (sorszáma 3333).” Átmérője 76 cm, súlya kb. 300 kg. A hajdani szeminárium felőli a Szent Sándor harang – „Lélekharang”. Felirata: „Szent
Sándor segítsd a haldoklókat boldog kimulásra! Öntette: Dr Tauber
Sándor kanonok 1920 Seltenhofer Frigyes Fiai harangöntő gyárában Sopron
1920.” Átmérője 62 cm, súlya kb. 150 kg. A jelenlegi toronysisakok
1870–71-ben készültek a Hefele tervezte, ám Anreith által
leegyszerűsített eredeti sisakok helyébe.
A székesegyházat ért 1945. március 4-i bombázásról és az azt követő újjáépítés kapcsán olvashatjuk, hogy
„amikor az elértéktelenedett pengő helyett 1946. augusztus 1-jén
megjelent az új pénznem, a forint, a szombathelyi templomokba érkezőket
már a belépéskor perselyek és plakátok állították meg a következő
felhívással: »Add első forintodat a székesegyházra!« Aztán új jelszavak is születtek: »Minden hívőtől egy forintot kér a székesegyház! Mindent a székesegyházért!«
E nemes kezdeményezésnek, továbbá a hívek és a plébániák adományainak,
valamint a város, a megye és az állami szervek pénzbeli segélyének
köszönhetően rövid idő alatt újjáépült a templom.
A
székesegyházat 1947. szeptember 7-én Vas megye szülötte és a
Szombathelyi Egyházmegye egykori papja, Mindszenty József bíboros,
hercegprímás (1892–1975) szentelte fel, közvetlenül a főpapi szentmise
előtt. Azt követően még néhány éven át puritán templombelső fogadta a
székesegyházba betérőket, s csak 1953-ban kezdődhetett el a belső
épületrészek és festmények pótlása.”
A
kiadványhoz Kiss Gábor régész készített ajánlást: A Szombathelyi
Egyházmegyét bemutató kiadványsorozat legújabb száma, a szombathelyi
püspökség legnagyobb épületét, a székesegyházat mutatja be, elénk tárva
annak gazdag múltját és számtalan értékét. Szily János püspök bölcs
előrelátását dicséri, hogy annak idején Hefele Menyhért építésszel olyan
nagyságú templomot terveztetett, amelyben ünnepi alkalmakkor
Szombathely lakossága még évtizedek múltán is bőven elfért. Bár csak
jóval az első püspök halála után készült el, művészi kivitele révén
azonnal messze földön híressé lett, és így egyetlen utazó sem
mulasztotta el megcsodálni azt, homlokzati szobraival, csodálatos
freskóival és oltáraival. Ám az egyszerű látogató akkor sem – miként
most sem – láthatott minden értéket, hiszen azok a sekrestyék
szekrényeiben vagy éppen a vasajtóval elzárt káptalani levéltár polcain
pihentek, őrizve az elmúlt idők egy-egy eseményének emlékét. Mindaz a
történeti és művészettörténeti érték természetesen, amelyet a
székesegyház őriz – vagy valaha őrzött – már csak mennyisége miatt sem
férhetett bele a korlátozott terjedelmű füzetbe. Ennek ellenére színes
leírásaival és gyönyörű képeivel (amelyek között természetesen archív
felvételek és eddig még nem publikáltak is bőven vannak) mégis a
teljességre törekedve a legalaposabb áttekintést most ebből a
kiadványból kaphatjuk a székesegyházról. Rendkívül hasznos, hogy egyben
részletes idegenforgalmi vezetőként is remekül használható. Az épületet
látva jusson eszünkbe, hogy a római helytartói palota és a középkori vár
falaira épült szombathelyi nagytemplom máig azt a töretlen
folyamatosságot hirdeti, amely az ókeresztény bazilikaként is használt
mozaikpadlós romkerti császári aula és a régen lebontott Szűz
Mária-vártemplom létén át egészen a mai napig tart. Szívből ajánljuk hát
a kiadványt mind a szombathelyiek, mind az idelátogatók szíves
figyelmébe!
További információt a kiadvány címére kattintva kaphat:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése