Sokakat
érintő, örökké aktuális témával foglalkozik Gyökössy Endre kötete: a
házassággal, a családi élettel, melynek kereteiben férfi és nő „életük
együttes, szép kalandját élheti meg”. Ahhoz, hogy ez így legyen, a
házasságot „mint élő test”-et tekintve ismerteti a korszakait
(fogantatását, növekedését, gyermek-, serdülő-, felnőtt- és öregkorát,
halálát), a válságát előidéző „betegségeit” a férfi-nő szerepét, helyét
is meghatározva, továbbá egészséges működésének feltételeit leírva.
Gyökössy Endre Ketten–hármasban
című könyve egyszerű, világos és sok mindent helyretesz. Bemutatja,
hogy milyen hibákat követ vagy követhet el az ember a legbensőségesebb
társas kapcsolatában, a házasságban. A kiadvány olvasása közben
felfedezhetjük a saját életünkben lévő problémák forrását, melyekre a
szerző megadja a válaszokat. Friss kapcsolatban lévő párok és megfáradt
házasok egyaránt haszonnal forgathatják ezt a lelki kalauzt, és talán
még azok számára is rejteget megfontolandó gondolatokat, akik úgy érzik,
hogy tökéletes és harmonikus kapcsolatban élnek.
A szerző szerint a jól működő házasság négy alappillérre épül, ezek pedig a következők:
- Szeretlek, mert enyém vagy. (szexus)
- Szeretlek, mert ilyen vagy. (erósz)
- Szeretlek, mert társam vagy. (fília)
- Szeretlek, mert szeretlek. (agapé)
Ha
valamelyik hiányzik vagy meggyengül, baj lehet a házassággal. A szerző a
könyvben meghatározza az alappilléreket, és gyakorlati példákon
keresztül vizsgálja meg egy-egy életkor sajátosságait, a lehetséges
problémákat, konfliktusforrásokat és azok kezelési lehetőségeit.
Röviden
a következőképpen definiálja a négy alapfogalmat: A szexus az
egészséges testi szerelem, az erósz a testi szerelem lelkibb oldala, míg
a fília inkább a baráti, a szociális szeretetet jelenti. Végül e három
szeretetet az agapé teszi teljessé és fogja egybe.
Vannak olyan házaspárok, akik az isteni Gondviselésre bízzák magukat: „Sosem
akartuk egymást legyőzni. Még meggyőzni is ritkán. Hagytuk, hadd
győzzön le bennünket a Gazdánk. Egy kicsit szerettünk volna mindig rá
hasonlítani, ezért egyre inkább hasonlítunk egymásra.”
„Nem
mindig értem, mégis szeretem. Ha más is, ha sok mindenhez másképpen
viszonyul is, sőt másképpen cselekszik is, mint én, akkor is. Ez az a
mégis-szeretet, amelyik nem tud elaludni haraggal.” (Ef 4,26)
Konfliktuskezelésről,
tisztánlátásról, mérlegelésről és választásról tanít a következő példa:
A férj bevallotta feleségének, hogy öt évig viszonya volt egy másik
nővel. A feleség később így gondolkodott a hallottakról: „Öt
évig éltem egy rejtett hazugsággal körülvéve. Miért ne tudnék most egy
megbánt és leleplezett hazugság tudatával élni – megbocsátva azt. Hiszen
én is Isten bocsánatából élek szüntelen. Csak kettő között
választhatok: vagy a férjemet küldöm el, vagy csalásai emlékét dobom ki
az ablakon. Én inkább az utóbbit teszem.”
A hűség és biztonságérzet a házasság egyik éltető vitaminja – vélekedik a szerző. „A
hűség nemcsak ennyi: nem csalom meg a házastársamat szexuálisan. Ez
önmagában képmutató önelégültséghez vezethet, amely alig elviselhetőbb a
hűtlenkedésnél. Mert van »hideg házasságtörés« is. Meg lehet csalni a
másikat munkával, konyhával, szomszédolással, külön szórakozásokkal,
könyvbe vagy a gyerekhez való meneküléssel, újságba bújással, sporttal,
álmodozással, szeretetpótlékokkal, testünk ellopásával” – sorolja
fel Gyökössy, majd azzal folytatja gondolatmenetét, hogy a valóságos
hűség biztonságérzetet ad a partnernek, aki ilyen körülmények között
lelkileg-szellemileg és emberségében egyaránt zavartalanul fejlődhet.
Fontos a becsületesség és az átlátszóság – írja a szerző –, ami számára
azt takarja, hogy a házas felek nem tesznek és mondanak olyat, amit a
házastárs jelenlétében nem mondanának vagy tennének.
Gyökössy Endre házassággal kapcsolatos gondolataiból szemezgetve a derű és humor kifejezésekkel is találkozhatunk. „Ha
a rosszkedv az ördög széruma, akkor a derű az Isten vitaminja. Az Ige
szavaival: a Lélek gyümölcse.” (Gal 5,22) Ezzel kapcsolatban egy férj
így vélekedik: »Hivatali bosszúságomat és rosszkedvemet mindig kint
hagyom a lábtörlőn, azzal a porral, sárral együtt, amit leverek a
lábamról. Én szegény ember vagyok, nem tudok mást hazavinni, mint a
jókedvemet.«
A derű ikertestvére a humor – folytatja gondolatait a szerző. „A
humor azt jelenti, mégis mosolygok. Aki ezt cselekszi, nem válik sem
önmaga, sem az események rabjává. A humor belső távolságban tart
önmagunkkal és az eseményekkel szemben. A távolság pedig helyesebben
mutatja az arányokat.
A
társadalom „leglelke” a család – írja Sütő András. Érdemes tehát
foglalkoznunk vele, tenni azért, hogy működjön, jól működjön. Ez a kis
könyv hatékonyan vezetheti az olvasót emberi kapcsolatainak
labirintusában.
További információt a kiadvány címére kattintva kaphat:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése