Az
elsősorban gyermekek számára készülő Tiszták, hősök, szentek sorozat
legfőbb célkitűzése az volt, hogy olyan füzetet adjunk a gyerekek
kezébe, amely színes képek segítségével és lényegre törően mutatja be a
magyar és a világegyház legismertebb szentjeit. Örömmel tapasztaljuk
azonban, hogy a sorozat eddig megjelent köteteit nemcsak a gyerekek,
hanem a felnőttek is szívesen lapozgatják.
A
sorozat legutóbb megjelent hatodik füzete az apostolokat és az
evangélistákat mutatja be. Az olvasók megtudhatják, hogyan lettek Jézus
első követői apostolokká, mi volt a foglalkozásuk, mielőtt tanítványok
lettek, s később, hitükben megerősödve hol hirdették az evangéliumot. A
könyvből kiderül, hogy a tanítványok között voltak becsületesen dolgozó
halászok, akadt viszont olyan is, akinek kezdetben nem örült a többi
tanítvány. Máté apostol korábban zsarnok vámszedő volt, akit az emberek
megvetettek. Jézus mégis a tanítványai közé hívta őt azzal a szándékkal,
hogy jó útra térjen. Saul kezdetben szintén nem kedvelte a Mestert, sőt
katonaként mindent megtett annak érdekében, hogy Jézus követőit
üldözzék. Jézus azonban azt szerette volna, hogy ő is meghallja az Úr
hívó szavát. Ennek története bizonyára sokak számára ismerős:
Pál
Saul néven született Tarzuszban, és a farizeusok közé tartozott, akik
üldözték a keresztényeket. Jelen volt István diakónus megkövezésénél is.
(ApCsel 7,58)
A
damaszkuszi úton csodás eseményben volt része. Egy hang így szólt
hozzá: „Saul, Saul, miért üldözöl engem?” Erre megkérdezte: „Ki vagy,
Uram?” Az folytatta: „Én vagyok Jézus, akit te üldözöl.” Saul
feltápászkodott a földről, kinyitotta a szemét, de nem látott. (ApCsel
9,4-8)
Néhány
nap múlva visszanyerte látását, megtért és Pál néven Jézus Krisztus
követőjévé vált. Ezt nevezzük pálfordulásnak. Három missziós útja során
járt Szíriában, Kilikiában, Antiochiában, Makedóniában, Korintusban,
Palesztinában és Efezusban is. Több levelet írt. Ezek buzdítást és
tanítást tartalmaznak. Ilyen a tesszalonikaiakhoz, a korintusiakhoz, a
galatákhoz, a Filemonhoz, a Timóteushoz és Titushoz, a rómaiakhoz, a
kolosszeiekhez és az efezusiakhoz írt levél. Róma mellett szenvedett
kard általi vértanúhalált 67-ben.
A
tanítványok mindenhová örömmel és bátran követték Jézust, láthatták
csodatetteit, és sokat tanulhattak tőle az Atyáról. Közülük egy valaki
azonban mégis elárulta őt. Júdás helyett Mátyást választották maguk közé
az apostolok:
Mátyás
Júdás helyett csatlakozott Jézus tanítványi köréhez. Júdás elárulta
Jézust, árulásáért cserébe pedig pénzt ígértek neki. Jézus tudta, hogy
tanítványai közül valaki feladja, ezért az utolsó vacsorán a
következőket mondta: „Az Emberfia elmegy ugyan, amint meg van róla írva,
de jaj annak az embernek, aki elárulja az Emberfiát.” (Mk 14, 21)
Jézus
feltámadása után a tanítványok Júdás helyett új apostolt akartak
választani maguk közé. Olyan embert, aki már korábban is követte Jézust,
ismerte és hitte tanításait. Két jelöltjük volt, Mátyás és Barnabás,
végül sorshúzással Mátyást választották. Mátyás Júdeában prédikált. Útja
során számtalan csodát tett. A vakoknak visszaadta a látását, a süketek
ismét hallottak, a bénák újra tudtak járni, a leprások pedig
visszanyerték egészségüket. Mátyás ördögűzéseket is végzett, sőt
halottakat is feltámasztott. Csodái miatt bevádolták és megkövezésre
ítélték. Ereklyéi a trieri Szent Mátyás-bazilikában találhatók.
S
van egy másik apostol, akinek a neve az áruló Júdás kapcsán ismerős
lehet. Ő Júdás Tádé, akit a névrokonság miatt sokáig méltatlanul
mellőztek a közbenjárásért imádkozók.
Júdás
Tádé Alfeus fia és Jézus rokona volt. Édesanyja és a Szűzanya
valószínűleg unokatestvérek voltak. Neve miatt sokszor azonosították az
áruló Júdással, ezért sokáig csak kevés tisztelet övezte és kevesen
kérték közbenjárását.
Az
áruló Júdástól való megkülönböztetésül kapta a Tádé nevet, amelynek
jelentése: bátor, elszánt. Őt nevezzük a veszett ügyek patrónusának, ami
azt jelenti, hogy leggyakrabban a megoldhatatlannak tűnő gondok idején
kérjük a segítségét.
Jézus
Krisztus mennybemenetele után Tamás apostol Edesszába küldte Tádét, aki
felkereste a leprában szenvedő királyt, és elmondta neki, hogy ő Jézus
tanítványa. Az uralkodó ekkor megtért, Tádé pedig a király arcára
terített egy kendőt, amelyen Jézus képmása volt. A király azonnal
meggyógyult.
Tádé
apostol később Mezopotámiában hirdette az evangéliumot. Valószínűleg
Perzsiában szenvedett vértanúságot. Kezében vándorbottal vagy Krisztus
képmásával ábrázolják.
Jézus
halála és feltámadása után az apostolok tovább hirdették tanítását.
Arra törekedtek, hogy minél több ember megismerje az evangéliumot, ezért
nem voltak restek akár több ezer kilométert is gyalogolni, idegen
országokat és tájakat felfedezni, hogy ott is tanúságot tegyenek a
Megváltóról. Nem volt könnyű dolguk, hiszen Jézushoz hasonlóan őket sem
fogadták mindenhol örömmel, sőt sokszor üldözést is szenvedtek
keresztény hitükért. Mégis a végsőkig helytálltak és akár életük árán is
tanúságot tettek Jézusról. Mély hitük és az Úr iránti szeretetük példa
értékű és követésre méltó számunkra is. A füzetbe belelapozva a gyerekek
megismerhetik, a szülők pedig feleleveníthetik ez irányú ismereteiket
is.
Visszakapcsolódva
a bevezető gondolatokhoz, az apostolokat és evangélistákat bemutató
füzetet – akárcsak a sorozat eddigi köteteit – gyerekeknek, szülőknek és
nagyszülőknek egyaránt ajánljuk. Akár a strandra is magunkkal vihetjük,
s ha a gyerekeket sikerült kicsalogatni a vízből, a családtagok közösen
belelapozhatnak, együtt nézegethetik a szentek attribútumait ábrázoló
képeket, és felfedezhetik az általuk eddig kevésbé ismert vagy kedvelt
szentek élettörténetét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése