Dr.
Csókay András nemzetközi hírű idegsebész, agykutató, Prima Primissima
díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével kitüntetett
orvos könyvét ajánljuk olvasóink figyelmébe. A kötet címe: Agysebészet
rózsafüzérrel. Csókay Andrást 1998-ban tette ismertté az általa
kifejlesztett éralagút-technika, amely egy új módszer a súlyos traumás
agyduzzadás kezelésére, egy új fejlesztés a koponya-térnyerési technikák
műtéti megoldásait illetően.
A
kiváló sebész eddigi életútja és könyvének címe is magában hordozza a
tudomány (agysebészet) és hit (rózsafüzér) kölcsönösségét, egymáshoz
kapcsolódását. Csókay András házas, több gyermek édesapja, és hívő
keresztény. Ez azonban nem volt mindig így. Egy helyütt arról vallott,
hogy volt idő, amikor elveszítette, elhagyta gyermekkori hitét egy másik
útért, amely azonban Isten nélkül nem hozott számára igazi boldogságot.
Végül azonban, mint vallja, „Isten
és a feleségem hívő környezete segítségével visszafordultam. Ahogyan a
tékozló fiú, én is megkaptam a megbocsátást. És ez az, ami térdre
kényszeríti a gonoszt, ami ilyenkor az emberben lakik.”
„Az Istennel való kapcsolat legfőképpen a vele való beszélgetésben, vagyis az imádságban valósul meg” – hangsúlyozza a szerző, aki ezen gondolat köré építi fel könyvét.
Csókay
doktor úgy gondolja, hogy a szeretet nem az agyon keresztül áramlik, de
nem is a testünkhöz kötött valóság. Ezt azzal indokolja, hogy tanúja
volt annak, ahogy egy agyhalott beteg könnyezni kezdett, miután
hozzátartozója kedvesen hozzászólt és megsimogatta. „Valóban van szellemvilágunk – állapítja meg –,
amiben a legmagasabb emberi létünkhöz kötött dolgok áramlanak. Ez több
annál, minthogy milyen típusú a lelki alkatunk. Ebben a világban valósul
meg istenkapcsolatunk, itt működik-áramlik bennünk a szeretet.”
Hangsúlyozza,
hogy agyunk a legmagasabb szinten differenciálódott biológiai
struktúra, de csupán egy kivitelező vagy szolgáló szerv, mint a kéz, a
máj vagy a szem. Hogy képes az agyhalál állapotában lévő beteg
érzelmeket mutatni, könnyezni – elmélkedik a szerző, hiszen
„agyunkban nincs szeretetközpont, de megbocsátásközpont,
szabadakarat-központ sincs. Hol van a szabad akarat központja? Hol van,
hogy valakik és nem valamik vagyunk? Nem az agyunkban. Az agyunk csak
kivitelező szerv (…) Krisztus volt a legnagyobb agykutató, miként ő
minden tudományban a legnagyobb” – állapítja meg végül a szerző.
Egy-egy
bonyolult agyműtét során előfordul, hogy addig ismeretlen problémával
találja szembe magát a sebész. A helyzet megoldásához ilyenkor kevésnek
bizonyul az addig megszerzett ismeretek felidézése, kreativitásra is
szükség van. Ennek mibenlétét is kutatja könyvében az orvos, s
megállapítja, hogy a kreativitáshoz nem elegendő az emlékezet-felidézés,
intuícióra is szükség van, ami pedig gazdag belső világot feltételez. „Mivel
gazdagíthatjuk belső világunkat? Az agykutatók között egységes a
vélemény: az emberiség évezredes, idők próbáját kiálló kulturális
öröksége és a vallás – ez a kettő gazdagítja belső világunkat. Így végső
soron maga az istenhit. Az Istennel való szoros kapcsolat, mely
leginkább az imádságban valósul meg, ez gazdagítja legjobban érzelmi
világunkat. Így lesz a kultúra és az imádság a kreativitás alappillére”
– hangsúlyozza a szerző, aki arra a következtetésre jut, hogy az
úgynevezett kis csodáink az ima által fognak megszületni, általunk
valósulnak meg. Szent Iréneusz szavai ide illőek: „Isten dicsősége maga
az alkotó ember.”
A
szerző a segítő hivatások kapcsán (orvos, nővér, lelkipásztor,
szociális munkás, gondozó) megállapítja, hogy az e területen dolgozók
két helytelen út közül választanak a leggyakrabban, két hibába esnek
bele. Egy részük kizárja magát mások szenvedéséből, s csak mechanikusan,
érzelemmentesen végzi teendőit, ezzel megfosztva magát a kreativitás
lehetőségétől. Másik részük épp ellenkezőleg cselekszik, ők állandó
szeretetforrásként működnek, olyannyira, hogy végül ez felemészti őket.
Csókay doktor szerint egy harmadik út a helyes és követendő:
„Felveszed a szenvedést, mely megmozgatja belső világodat, lesznek új
ötleteid – és terheid is. De mielőtt belehalnál, át kell adnod az Úr
Jézusnak: Ő leveszi válladról ezt a keresztet, és viszi tovább
nagypéntek óta, ma is és mindig. Ez az út. Ehhez is az imádság és böjt
segít hozzá.”
A
könyv címét is adó Agysebészet rózsafüzérrel című fejezetben a szerző a
nevéhez kötődő sebészeti eljárás megalkotásának történetéről ír.
Kifejti, hogy az ötlet nem az orvosi szaklapok vagy találkozók egyikén
született meg benne, hanem éppen rózsafüzér-imádkozás közben, így a
Szűzanyának köszönhetően.
„Ezt a kegyelmet később végig következetesen megtapasztaltam a további,
nemzetközileg is elfogadott műtéti innovációk »kitalálása« során (…) A
legnagyobb misztériumot nem lehet grafikonokkal leírni, kémcsőben
modellezni.”
Csókay
András egyik példaképe Boldog Batthyány-Strattmann László. Neve kapcsán
a szerző megemlíti az aszkézis és a böjt fogalmát.
„Batthyány doktor is gyakorolta a keresztény aszkézist. Ez egy
életforma. A kevés is elég. Mindenben. Az Istent néző lélek és az akarat
megmutatja, hogy az anyag fölött áll. Verhetetlen páros! Rengeteg
pozitív hozadéka van.”
A tudományt segíti az istenhit, csak ezt tudományos körökben még sokan tagadják. Azonban „eljön az idő, amikor a tudomány letérdel az Isten előtt. Mert legnagyobbjai eddig is letérdeltek”
– állítja a szerző, majd idézi Faraday-t („Isten fogalma és tisztelete
olyan biztos utakon jut el szellememhez, mint amilyeneken a fizika
igazságaihoz jutunk”) és Einsteint („A tudomány vallás nélkül sánta”).
Csókay
doktor rávilágít arra is, hogy Magyarországon minden második ember
boldogtalannak tartja magát, az európai embert önzés és elmagányosodás
jellemzi. Zárásként szerepeljenek itt könyve talán legmegszívlelendőbb
gondolatai ehhez fűződően: „Megérteni,
hogy az Egyházban az »egy« szó valóban egyet jelent akkor is, ha
szörnyű bűnök terhelhetik – nem könnyű. XVI. Benedek még korábban,
pápává választása előtt mondta: »jó, hogy bűnös az Egyház, mert így én
is a tagja lehetek«. (…) Bűnösök vagyunk, de a gyónás adta feloldozás
által újra és újra képesek vagyunk megtisztulni, megújulni. Európa tele
van a maguk módján hívő vallásos emberekkel, aminek az a következménye,
»majd én megmondom, mi az igazság.« És éppen ez a legveszélyesebb.”
Csuti-Mátyás Zsófia
Bővebb információt a kiadvány címére kattintva kaphat:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése