Bibliaismeret röviden

Talán nincs is olyan ember – legyen hívő vagy nem hívő – aki a Bibliát ne ismerné annyira, hogy legalább néhány történetet kiemeljen belőle. A Biblia elnevezés a latinból került a modern nyelvekbe. A latin a görög biblion (könyvtekercs, könyv) többesszámú alakját vette át (biblia, vagyis könyvek), és csak a 13. századtól kezdték egyes számban (könyv) használni.

A Mi a Biblia? című kiadványban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán oktató Rózsa Huba vezeti be az olvasót a Biblia világába. A nagytudású és elismert tanszékvezető professzor könnyed stílusban, lényegretörően, tömören ír a prófétákról, az Ószövetség istenképéről, az ember teremtéséről, a megváltásról, a Messiásról, bűnről és büntetésről. Az Ószövetség történeti könyveit egymás után helyezve végigkövethető Izrael története az időszámításunkat megelőző évszázadokig. A történeti könyvek közt két nagy egységet találunk. Az egyik és időrendben az első (Józsue, Bírák, Sámuel 1-2. és Királyok 1-2. könyve) ugyanazon történeti mű részei. „Összességükben 700 év eseményeit beszélik el, attól kezdve, hogy Izrael törzsei Kánaán elfoglalására készülnek, egészen a babiloni fogságig. A mű szerzői a tetemes forrásanyagot egységes szemlélet alapján időrendbe, tematikus folyamatosságba rendezték. Hasonló jellegű, nagyobb lélegzetű munka a későbbi Krónikák 1-2., Ezdrás és Nehemiás könyve.” Ebből szintén Izrael történetét ismerheti meg az olvasó, a hangsúly azonban a júdai zsidó közösség helyreállítására s megszervezésére kerül, kiemelve Ezdrás és Nehemiás munkáját. „A felsorolt művekből és a történeti hagyomány más, jelentős ószövetségi könyveiből, mint Mózes öt könyve, képet alkothatunk a bibliai történetszemlélet és történetírás jellegzetességeiről. Népi eredete miatt elkerüli az ókori Kelet udvari, arisztokratikus történetírásának gyengéit. A valóságot írja le árnyoldalaival együtt úgy, ahogy a nép látja és megéli. Nem hallgatja el a nagy emberek hibáit, nem dicséri őket egyoldalúan (lásd: Dávid történetét vagy udvarának leírását Sámuel 1. könyvében). A történelmet nem szűkíti le a királyok tetteire, a nagy állami eseményekre, hanem helyet kap benne az izraelita nép is. Kritikája viszont őt sem kíméli. Természetesen felhasznál írott forrásanyagokat is, királyi évkönyveket, hivatalos feljegyzéseket stb., kifejezett hivatkozással vagy a Biblia szövegéből közvetve kielemezhetően.”

Rózsa Huba külön fejezetet szentel a prófétáknak. Tanításukat az ószövetségi könyvek második csoportja őrzi. A próféta név szintén a görög nyelvből ered (prófétász), amely a héber Biblia nabi kifejezését adja vissza. A nabi jelentése lehet: aki beszél, aki hirdet vagy hívott, meghívott. Az Ószövetség nabinak nevezi azt, aki Istentől meghívást kapott arra, hogy szavát hirdesse Izrael népének. „A próféták küldetésük igazolásaként arra hivatkoztak, hogy közvetlenül Izrael Istene szólította és állította őket szolgálatába (Iz 6, Jer 1, Ez 1, Ám 7,14). Nem saját gondolataikat hirdették, hanem egyedül és kizárólag a meghívó Isten szavát. Csak neki tartoztak számadással, s rajta kívül nem érezték magukat alávetve semmiféle tekintélynek. A meghívás független volt eredeti foglalkozásuktól és származásuktól is; Ámosz pásztor, Izajás arisztokrata volt, Jeremiás a papsághoz tartozott és korának értelmiségi rétegéhez állt közel.”

A szerző megismerteti az olvasót az Ó- és Újszövetség istenképével: a pogány világ istenképével, Izrael hitével Istenről, ír a próféták tanúságáról is. Szól a hatnapos teremtéstörténet irodalmi formájáról és vallástörténeti hátteréről, az ember teremtésének története kapcsán pedig kiemeli, hogy „a Teremtés könyvének 2. fejezete teljes egészében az emberrel foglalkozik. Isten vízben gazdag, öntözött kertbe helyezte el az embert, s megparancsolta neki, hogy azt művelje és őrizze. Lényegéhez fog tehát tartozni az alkotás. Ezért a kultúra és civilizáció nem az isteni gyámkodástól való szabadulás, nehezen megszerzett autonómia eredménye. A világ tevékeny alakítása, a tudomány egyenesen Istentől kapott megbízatás.”

Az ember és az élet sorskérdései, azon belül pedig a bölcsességi irodalom kapcsán a bölcsességi könyvekkel is foglalkozik Rózsa Huba. A Példabeszédek könyve a családi élet és az embertársi kapcsolatok terén ad tanácsokat a helyes viselkedésre. Állítása szerint a bölcs cselekvés adományozója Isten. „Sirák fia könyve tanítást ad az egyéni és a társadalmi élet különböző eseteire. A Prédikátor könyve az emberi sors értelméről elmélkedik, és az élet egészének mérlegének akarja megvonni. A Jób és Prédikátor könyvének szerzői a kételyek ellenére is megőrzik hitüket Izrael Istenében. A Bölcsesség könyve tanítása szerint az igazak Isten kezében vannak, és jutalmukat a próbatételekben is bizonyított igaz voltukért haláluk után kapják meg.”

Rózsa Huba könyvének célja, hogy általános képet adjon a Bibliáról: akik jól ismerik szerkezetét, most újra áttekinthetik a szerző vezetésével, akik pedig keveset tudtak róla, megismerhetik.

Csuti-Mátyás Zsófia

•     •     •

Bővebb információt a kiadvány címére kattintva kaphat:

• Rózsa Huba: Mi a Biblia? (1.100 Ft)