2014. január 7., kedd

Akiről csodái mesélnek

Páduai Szent Antal a legnépszerűbb szentek egyike. Az Etalon Kiadó róla szóló könyve nem életrajzi jellegű, sokkal inkább a legérdekesebb történeteket emeli ki Antal életéből.

Bizonyára sokak számára ismert az a kép, amikor Antal a halaknak prédikál, vagy azok az ábrázolások, amelyeken egy gyermeket tart a karjában. Antal több kisgyermekekkel kapcsolatos csodája ismeretes. Mindnek megvan a maga története – s ezeket a könyv el is meséli.

A több, mint 66 történetet csokrokba gyűjtötték, s időrendi sorrendbe rendezték őket. Olvashatunk eretnekek megtéréséről, halottak feltámasztásáról Itáliában és Franciaországban, ördögűzésekről, bilokációról – két helyen azonos időben történő jelenlét – és csodás gyógyításokról.

Egy ferences szerzetes, Serranói Arnold nevéhez köthetők a fennmaradt történetek, amelyek egy nagyobb gyűjtemény részét képezik. A 14. században lejegyzett történetek szellemisége sokban különbözik mai gondolkodásmódunktól és beszédmódunktól, mégis ez adja meg varázsát, hiszen a középkori ember életébe kalauzolja el az olvasót. 

„Egy alkalommal Antal Riminiben prédikált, ahol abban az időben sok eretnek élt. Azzal a szándékkal, hogy visszavezesse őket az igazság fényébe, vitába szállt velük. Azok azonban tévelygéseikben nem csupán elutasították a szent érvelését, hanem még végighallgatni sem voltak hajlandók. Ekkor Antal Isten sugallatára oda ment, ahol a folyó a tengerbe ömlik. S ott, a parton állva, a folyó és a tenger között, az Úr nevében hívni kezdte a halakat, hogy jöjjenek, és hallgassák meg ők a prédikációt… Azon nyomban olyan sok kisebb és nagyobb hal sereglett össze, amennyit arrafelé még sosem láttak. Valamennyien kissé kiemelték a fejüket a vízből.” S Antal belekezdett prédikációjába. A csoda hírére megjelentek a városlakók és az eretnekek is, akik „a különleges és ámulatra méltó csodatétel láttán őszintén megbánták bűneiket, s Antal köré sereglettek, hogy meghallgassák a prédikációt. Ekkor a szent szóra nyitotta ajkát, és olyan csodálatos prédikációba kezdett a katolikus hitről, hogy végül minden ott élő eretneket megtérített.”

Szent Antal jelképei a liliom, az égő szív, a tűz, a hal, a szamár, a monstrancia és ostya, valamint a gyermek Jézus is. Több gyermekek megsegítéséhez kapcsolódó legenda maradt fent róla, ilyen például az, amelyik szerint megmentett egy forró vízbe esett gyermeket, vagy amikor egy másikat feltámasztott. Az ismertek közé tartozik a gyermek Jézussal kapcsolatos történet, amely így szól: „Egy alkalommal Antal egy városban prédikált. A város egyik lakójának házában szállt meg. Az egy félreeső szobát mutatott neki, hogy nyugodtan elmélyülhessen tanulmányaiban és az elmélkedésben. Mialatt Antal a szobában imádkozott, vendéglátója fel-alá járkált a házban. Majd áhítattal figyelni kezdte az ablakon át a szobát, ahol Antal imádkozott. Hirtelen egy gyönyörű és boldog gyermek jelent meg a szent karjaiban, az pedig csókolgatta őt, miközben odaadással szemlélte a kisded arcát. A házigazda nem értette, honnan kerülhetett oda ez a szépséges gyermek. Az a gyermek maga Jézus urunk volt, aki felfedte Antal előtt, hogy vendéglátója figyeli őt. Hosszas imádkozás után a jelenés eltűnt. Ekkor a szent magához hívta a vendéglátóját, és megtiltotta neki, hogy valaha is beszéljen arról, amit látott.”

Izgalmas az egy időben egyszerre két helyen történő jelenlét, vagyis a bilokáció kérdése. Sokan kutatták és kutatják ma is a témát, hogy magyarázatot leljenek a jelenségre, s az embereket is megosztja a kérdés. Sokan azt mondják, ez csak a középkori hiedelmek egyike, ez azonban nem állja meg a helyét, hiszen a 20. század egyik leghíresebb szentje, Pio atya is többször jelét adta annak, hogy egy időben két helyen is jelen tud lenni. Íme egy bilokációról szóló történet Szent Antal életéből. „Egy ünnep alkalmával prédikációt tartott egy templomban, ahol összegyűlt a papság és a város népe. Alighogy elkezdte beszédét, eszébe jutott, hogy elfelejtett átadni valaki másnak egy megbízatást, amelyet előzőleg ő kapott. S valóban, ott az volt a szokás, hogy a legnagyobb ünnepeken két magas rangú barát énekelje az Alleluját a közös mise alkalmával. Azon a napon a megbízatás éppen Isten eme szolgájára esett. Mivel igen fájlalta feledékenységét, kissé ráhajolt a szószékre, és fejére húzta kámzsáját, mintha aludni akarna. S abban a pillanatban Antal megjelent a barátok templomában, és elénekelte az Alleluját. Teste a sokaság szeme láttára mindvégig a pulpituson maradt.”

Páduai Szent Antal az utasok, a szobrászok, agyagmunkások, porcelánkészítők patrónusa. Terméketlenség, láz, hajótörés, háborús ínség, pestis esetén fohászkodtak hozzá. Segít az elveszett tárgyak megtalálásában. Szent Antal tiszteletének első hazai nyoma IV. Béla király családjában bukkant föl. Övé volt az a házi oltár, amelyen az Árpád-ház szentjei mellett Ferenc és Antal is látható.

Csuti-Mátyás Zsófia


Bővebb információt a kiadvány címére kattintva kaphat:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése