Páduai
Szent Antal a legnépszerűbb szentek egyike. Az Etalon Kiadó róla szóló
könyve nem életrajzi jellegű, sokkal inkább a legérdekesebb történeteket
emeli ki Antal életéből.
Bizonyára
sokak számára ismert az a kép, amikor Antal a halaknak prédikál, vagy
azok az ábrázolások, amelyeken egy gyermeket tart a karjában. Antal több
kisgyermekekkel kapcsolatos csodája ismeretes. Mindnek megvan a maga
története – s ezeket a könyv el is meséli.
A
több, mint 66 történetet csokrokba gyűjtötték, s időrendi sorrendbe
rendezték őket. Olvashatunk eretnekek megtéréséről, halottak
feltámasztásáról Itáliában és Franciaországban, ördögűzésekről,
bilokációról – két helyen azonos időben történő jelenlét – és csodás
gyógyításokról.
Egy
ferences szerzetes, Serranói Arnold nevéhez köthetők a fennmaradt
történetek, amelyek egy nagyobb gyűjtemény részét képezik. A 14.
században lejegyzett történetek szellemisége sokban különbözik mai
gondolkodásmódunktól és beszédmódunktól, mégis ez adja meg varázsát,
hiszen a középkori ember életébe kalauzolja el az olvasót.
„Egy
alkalommal Antal Riminiben prédikált, ahol abban az időben sok eretnek
élt. Azzal a szándékkal, hogy visszavezesse őket az igazság fényébe,
vitába szállt velük. Azok azonban tévelygéseikben nem csupán
elutasították a szent érvelését, hanem még végighallgatni sem voltak
hajlandók. Ekkor Antal Isten sugallatára oda ment, ahol a folyó a
tengerbe ömlik. S ott, a parton állva, a folyó és a tenger között, az Úr
nevében hívni kezdte a halakat, hogy jöjjenek, és hallgassák meg ők a
prédikációt… Azon nyomban olyan sok kisebb és nagyobb hal sereglett
össze, amennyit arrafelé még sosem láttak. Valamennyien kissé kiemelték a
fejüket a vízből.” S Antal belekezdett prédikációjába. A csoda hírére megjelentek a városlakók és az eretnekek is, akik
„a különleges és ámulatra méltó csodatétel láttán őszintén megbánták
bűneiket, s Antal köré sereglettek, hogy meghallgassák a prédikációt.
Ekkor a szent szóra nyitotta ajkát, és olyan csodálatos prédikációba
kezdett a katolikus hitről, hogy végül minden ott élő eretneket
megtérített.”
Szent
Antal jelképei a liliom, az égő szív, a tűz, a hal, a szamár, a
monstrancia és ostya, valamint a gyermek Jézus is. Több gyermekek
megsegítéséhez kapcsolódó legenda maradt fent róla, ilyen például az,
amelyik szerint megmentett egy forró vízbe esett gyermeket, vagy amikor
egy másikat feltámasztott. Az ismertek közé tartozik a gyermek Jézussal
kapcsolatos történet, amely így szól: „Egy
alkalommal Antal egy városban prédikált. A város egyik lakójának
házában szállt meg. Az egy félreeső szobát mutatott neki, hogy nyugodtan
elmélyülhessen tanulmányaiban és az elmélkedésben. Mialatt Antal a
szobában imádkozott, vendéglátója fel-alá járkált a házban. Majd
áhítattal figyelni kezdte az ablakon át a szobát, ahol Antal imádkozott.
Hirtelen egy gyönyörű és boldog gyermek jelent meg a szent karjaiban,
az pedig csókolgatta őt, miközben odaadással szemlélte a kisded arcát. A
házigazda nem értette, honnan kerülhetett oda ez a szépséges gyermek.
Az a gyermek maga Jézus urunk volt, aki felfedte Antal előtt, hogy
vendéglátója figyeli őt. Hosszas imádkozás után a jelenés eltűnt. Ekkor a
szent magához hívta a vendéglátóját, és megtiltotta neki, hogy valaha
is beszéljen arról, amit látott.”
Izgalmas
az egy időben egyszerre két helyen történő jelenlét, vagyis a bilokáció
kérdése. Sokan kutatták és kutatják ma is a témát, hogy magyarázatot
leljenek a jelenségre, s az embereket is megosztja a kérdés. Sokan azt
mondják, ez csak a középkori hiedelmek egyike, ez azonban nem állja meg a
helyét, hiszen a 20. század egyik leghíresebb szentje, Pio atya is
többször jelét adta annak, hogy egy időben két helyen is jelen tud
lenni. Íme egy bilokációról szóló történet Szent Antal életéből. „Egy
ünnep alkalmával prédikációt tartott egy templomban, ahol összegyűlt a
papság és a város népe. Alighogy elkezdte beszédét, eszébe jutott, hogy
elfelejtett átadni valaki másnak egy megbízatást, amelyet előzőleg ő
kapott. S valóban, ott az volt a szokás, hogy a legnagyobb ünnepeken két
magas rangú barát énekelje az Alleluját a közös mise alkalmával. Azon a
napon a megbízatás éppen Isten eme szolgájára esett. Mivel igen
fájlalta feledékenységét, kissé ráhajolt a szószékre, és fejére húzta
kámzsáját, mintha aludni akarna. S abban a pillanatban Antal megjelent a
barátok templomában, és elénekelte az Alleluját. Teste a sokaság szeme
láttára mindvégig a pulpituson maradt.”
Páduai
Szent Antal az utasok, a szobrászok, agyagmunkások, porcelánkészítők
patrónusa. Terméketlenség, láz, hajótörés, háborús ínség, pestis esetén
fohászkodtak hozzá. Segít az elveszett tárgyak megtalálásában. Szent
Antal tiszteletének első hazai nyoma IV. Béla király családjában bukkant
föl. Övé volt az a házi oltár, amelyen az Árpád-ház szentjei mellett
Ferenc és Antal is látható.
Csuti-Mátyás Zsófia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése