2014. január 22., szerda

Merünk-e, tudunk-e dönteni?

Mindennapi ügyekben sem könnyű dönteni, de még nehezebb olyanokban, amelyek egész életünkre kihatnak. Manapság egyre többen szenvednek a döntéshelyzetek szorításától és attól a félelemtől, hogy mi lesz, ha tévednek. 

Anselm Grün „Mit akarok? A döntés bátorsága” című könyve segítséget kínál, kedvet ébreszt, hogy felfedezzük magunkban a választás képességét. Megmutatja, mi akadályoz, mi bénít meg bennünket, mi okoz szorongást, s megmutatja, hogyan vállalhatunk felelősséget döntéseinkért. A szerző gyakorlati útmutatást ad, hogyan tegyünk szert az egyre bátrabb és tudatosabb döntés képességére.

A könyvben számos imaformula található, amelyek az élet minden területéről merítenek. Ima az áldozatszerep, a kesergés ellen, ima azért, hogy ne sirassuk az elengedett lehetőségeinket, vagy azért, hogy ne függjünk másoktól. Együtt imádkozhatunk a szerzővel a munkaköri döntések, a konfliktusok, a barátság, a partnerkapcsolat, egy új állás betöltése vagy a gyermekvállalás kapcsán. De olyan profán kérések is helyet kapnak Anselm Grün gyűjteményében, mint segítségkérés Istentől vásárlás vagy lakóhely változtatás előtt.

Íme két formula, amelyet ezek közül emeltünk ki. Az első a továbbtanulás előtt álló fiataloknak szól, akik életük egyik legnehezebb döntését kényszerülnek meghozni egy olyan életszakaszban, amikor még a legapróbb konfliktusok is óriásinak tűnhetnek.

Irgalmas és jóságos Istenem!
Nem tudom, merre menjek tovább, nem tudom, melyik szak lenne az igazi.
Annyi lehetőség van – de egyik sem ígér bizonyosságot, hogy boldog leszek, és megfelelő munkahelyet találok.
Azt sem tudom, melyik szak felelne meg nekem, és győzöm-e majd a tanulást.
De tudom, hogy döntenem kell.
Nem szeretném két év múlva félbehagyni a képzést, hogy azután másikat válasszak.
Ezért kérlek, jóságos Istenem, segíts nekem dönteni.
Küldd el nekem Szentlelkedet, hogy megtaláljam belső békémet, és adj világosságot, hogy tudjam, mit válasszak!
Add meg nekem a bizalmat, hogy megáldod tanulmányaimat, és azok minden szempontból előbbre visznek, áldássá válnak számomra, és ha végeztem, magam is áldássá válok mások számára! Ámen.

Anselm Grün szerint az első lépés a jó döntés meghozatalához a saját viszonyulásunk a kérdéshez. „Abból indulok-e ki, hogy abszolút helyes döntést kell hoznom? Abszolút helyes döntés nem létezik. Azt kell választanom, ami okos.” A második lépésként függetlenítenünk kell magunkat mások reakciójától. „Különbséget kell tennem a jó barátok reakciója között, akiknek tényleg fontos vagyok, és a többiek véleménye között, akik rajtam kérik számon saját elfojtott szükségleteiket.” Nagyon fontos – hangsúlyozza a szerző –, hogy el tudjuk fogadni, ha veszítünk, hiszen, ahogy Anselm Grün fogalmaz, „aki fél, hogy vesztes is lehet, az belsőleg megbénul, sosem fog dönteni, nemcsak mások reakciójától fél, hanem önmagától és saját belső bírájától is. Az ilyen emberek nem képesek megbocsátani maguknak, ha veszítenek.” Végül a helyes döntés meghozatalához bizalom is szükséges. Ez azt jelenti, hogy a szívemre hallgatok, a döntés után pedig nem teszek magamnak szemrehányást, hogy mégsem döntöttem jól. Nem kérdőjelezem meg utólag a döntésemet.

„Segíthet a döntésben az imádság is. Ha döntéshelyzetben imádkozom, attól Isten még nem veszi le a vállamról a döntést, s nem mondja meg világosan, hogyan cselekedjem. Az imában rendszerint nem fogom meghallani Isten közvetlen válaszát. De ha imádkozom, akkor egészséges távolságra kerülök a döntéseimtől. Isten elé tárom a különböző lehetőségeket. Megpróbálom feltárni Isten előtt, miről is van szó, és miért szeretnék az egyik vagy a másik lehetőség mellett dönteni. Azután megkérdezem, mi a véleménye. Fülelek a csöndre, figyelem, milyen ösztönzések alakulnak ki bennem. Ha valamelyik alternatíva Isten színe előtti megfontolásakor mély békét érzek, akkor ez mindig annak a jele, hogy Isten azt akarja, döntsek úgy.”
A fiataloknak szóló imádságok mellett a többi korosztály is figyelmet kap a szerzőtől. Az alábbi fohász bármilyen korú házaspár számára ismerős problémákat, szituációkat vet fel.

Irgalmas Istenem!
Családunknak minden nap döntenie kell: mikor és hogyan akarjuk felújítani a lakást, milyen kérelmeket kell benyújtani a hatóságokhoz – vagy éppen, hogy hogyan akarjuk alakítani szabadidőnket és nyári szünetünket.
Érzem, hogy nem beszélünk nyíltan a döntéseinkről.
Néha olyan egyedül érzem magam.
Társam azt mondja: Tedd úgy, ahogy gondolod! Én pedig szeretném megbeszélni vele a döntéseket.
Társam azt is értésemre adja, hogy gyakran egyedül hagyom, és ráhárítom a döntést anélkül, hogy megbeszélnénk egymással.
Eléd tárom hétköznapjainkat azzal a sok-sok dologgal, amiben döntenünk kell.
Áldd meg döntéseinket!
Mutasd meg nekünk, mit kell a hétköznapok során megváltoztatnunk vagy tisztáznunk ahhoz, hogy könnyebben boldoguljunk egymással és a mindennapok kihívásaival!
Néha megbénít minket a félelem: attól rettegünk, hogy döntéseinkkel megsértjük a másikat, mivel görcsösen ragaszkodunk saját elképzeléseinkhez.
Ajándékozz nekünk figyelmes szívet, hogy igazán meg tudjuk hallgatni egymást, és közösen tudjunk figyelni a te hangodra, amely megmutatja a helyes együttélés útját! Ámen.

Anselm Grün könyve foglalkozik a döntéssel a Lukács-evangéliumban, a döntés akadályaival, és sorra veszi a különböző döntésfajtákat. Különbséget tesz életre szóló, partnerkapcsolati, munkahelyi, hétköznapi és lelkiismereti döntések között.

Csuti-Mátyás Zsófia


Bővebb információt a kiadvány címére kattintva kaphat:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése