Hogyan tovább könyvkiadók? - Interjú Janzer Frigyessel, a Prospero Disztribúció vezetőjével

Janzer Frigyes, a Prospero Disztribúció vezetője

Sokszor halljuk, hogy Magyarországon drága a könyv. Sőt emiatt még azzal is megvádolják a kiadókat, hogy extra profitot realizálnak egy-egy könyv kiadásával. De biztos, hogy ez az igazság? Gondolta volna, hogy egy 3000 Ft-os könyv esetében az is lehetséges, hogy 1800 Ft a kereskedőé, és a bizományi eladás után csak 1200 Ft-ot kap a kiadó, amely ebből fizeti a nyomdát, grafikust, szerkesztőt, külföldi eredetű kiadványnál a fordítót és jogdíjat? Mi ennek az oka és mit lehet ez ellen tenni? Erről is kérdeztük Janzer Frigyest, annak a  Prospero Disztribúciónak a vezetőjét, amely cég kiadói csapatához 2013 tavaszán csatlakozott a Martinus Kiadó is.

Mikor és milyen céllal alakult a Prospero Disztribúció?

A Prospero idén lesz 20 esztendős, de a Prospero Disztribúció üzletágunkkal 2011 áprilisában indultunk el, azaz e tekintetben most leszünk 3 évesek. A cél egyszerű, egy Nyugat-Európa minden fejlett könyvpiacán működő rendszert szeretnénk elsőként bevezetni. Ennek az a lényege, hogy a kis és közepes méretű kiadók közösen végzik a terjesztést, és így együtt ugyanolyan hatékonyak tudnak lenni, mintha nagyok lennének. Van a dolognak egy olyan oldala is, hogy a nagy piaci szereplőkkel való kapcsolatunkban így az érdekeiket is jobban tudják, tudjuk képviselni, mintha önállóan próbálkoznának.

A disztribútor célja egyébként nem az, hogy az egyes vásárlók tőle vásároljanak, hanem az, hogy a kiadványok minél több kereskedőn keresztül jussanak el az olvasókhoz. Ha tehát egy disztribútor jól dolgozik, akkor az olvasók nem is feltétlenül találkoznak a nevével, de annál könnyebben az általa terjesztett kiadványokkal.


Melyek az alapvető különbségek egy disztribútor és egy könyvnagykereskedő tevékenysége között? 

Nincs baj a nagykereskedőkkel sem a világban, bár sajnos Magyarországon nem alakult ki színvonalas nagykereskedés. A nagykereskedő olyan könyveket akar eladni, amelyekből gyorsan profitál, a disztribútor csak az általa terjesztett kiadók könyveivel foglalkozik, és függetlenül a rövidtávú sikertől, ezek eladásán dolgozik. A nagykereskedő célja főként a sikerkönyvek esetében könnyű hozzáférés biztosítása a kis boltok számára, a disztribútor viszont teljes hozzáférést biztosít, de csak a „saját” kiadói könyveiből. A disztribútornak éppen úgy biztosítania kell a piac számára egy mondjuk 100 példányban megjelent, rétegigényt kielégítő könyvet, mint egy 5000 példányban megjelenő kiadványt. A gyakorlatban különösen sokban különbözünk a nagykereskedőktől, így például mi egy nagyon korszerű informatikai hátteret igyekszünk működtetni, ami miatt olcsóbban és jobban tudjuk kiszolgálni az ügyfeleinket.


Jelenleg mennyi és milyen méretű kiadó érdekeit képviselik? 

Körülbelül 40 kiadónk van, szinte mind, még magyar mércével is kicsik. Mostanra kialakult egy „törzsgárda”, és ezek a kiadók nagyon stabilan kitartanak mellettünk, sőt – és ez persze nagyon fontos a rendszerünk életképessége szempontjából – újabb kiadók is jönnek. Összességében 2000-nél többféle könyvet terjesztünk. Minden esetben természetesen egy-egy kiadó minden forgalomban lévő könyve megtalálható a központi raktárunkban és a www.prosperod.hu oldalunkon.


Milyen jellegű kiadványokat kínálnak a kiadóik?

Nagyon széles a választék, de ha már Önöknek nyilatkozom, elmondhatom, hogy a legerősebb oldalunk a vallási kiadványok nagy választéka. Több fontos kiadónk is van e téren, így az erre a témára szakosodott könyv- vagy kegytárgyboltok egy forrásból, könnyen jutnak hozzá ezek könyveihez.


Az ország hány könyvesboltjában érhetők el kiadóik könyvei?

Ha az online kereskedőket nem nézzük, akkor körülbelül 150 könyvesboltban vagyunk jelen. Nyilván nem minden könyvünk mindegyikben, de egy-egy szeletük igen. Szeretnénk ezt a számot rövidesen 200 fölé emelni.


Mi jellemzi napjainkban a magyar könyvpiacot?
A magyar könyvpiac nagyon rossz helyzetben van, és ezt most ne tekintse a szokásos magyar panaszkodásnak. Ez a helyzet, és mi ebben a helyzetben akarunk előre jutni. A probléma egyik oka, hogy Magyarországon ma aránytalanul sok könyvesbolti négyzetméter van. A vásárlók szempontjából ez lehetne jó is, hiszen gondolhatnánk azt, hogy így sok bolt közül választhatnak. Valójában ez káros, mert a boltok egymást teszik tönkre egy olyan világban, amelyben, ha van is igény a könyvesboltokra, de kevesebbre, mint régen. Hozzáteszem, a fizikailag létező boltok sem működhetnek hagyományos módon, hanem meg kell barátkozniuk a marketing fogalmával, vagy tönkremennek. Visszatérve a problémára, a nagy könyvesbolti hálózatok úgy reagáltak az egymás által támasztott hatalmas versenyre, hogy megpróbálták megemelni az árréseiket a kiadóknál, akár 55-60%-os árrésig is elmentek, azaz például egy 3000 Ft-os könyv esetében az is lehetséges, hogy 1800 Ft a kereskedőé, és a bizományi eladás után csak 1200 Ft-ot kap a kiadó, amely fizeti a nyomdát, grafikust, szerkesztőt, külföldi eredetű kiadványnál a fordítót és jogdíjat, és folytathatnánk. Ez persze hosszú távon nem lehetséges, és a kiadók és kiadványok számának csökkenéséhez vezet, ezért mi a Prospero Disztribúcióban azt is elérjük, hogy reális árrésekkel kereskedjünk bárkivel is, vagy ha ő erre nem hajlandó, akkor egyszerűen nem kereskedünk vele.

További sajátosan magyar reakció a nagy bolthálózatok részéről, hogy a független (azaz nem a tulajdonukban levő) kiadók könyveit csak korlátozottan, kiegészítő jelleggel fogadják be, és inkább saját kiadók alapítására törekednek. Ez megfigyelhető régóta az Alexandra esetében, de pár éve ugyanezt teszi a Libri is. Ezzel a könyvpiac több részre szakad, azaz mondjuk egy Libri boltban egyre kisebb lesz a nem a Libri által kiadott könyvek választéka. Azt még megjegyzem, hogy a vallási kiadványok piaca, ha nincs is kivételes helyzetben, de az előbb említett problémák sokkal kevésbé sújtják.


Mennyire jellemző külföldön a kiadó-kiskereskedő tevékenység összekapcsolódása?
Hasonló kapcsolódások a modern, fejlett könyvpiacokon (pl. Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, USA) nem jellemzők. A kiadói szerep nem szokott keveredni a kereskedőivel, a külföldi nagy kiadók legfeljebb egy-két kiadói bemutatóterem jellegű boltot birtokolnak. A különböző szerepek egészséges könyvpiacokon azért nem keverednek, mert a kiskereskedő úgy marad jó kereskedő, ha nem akarja előnyben részesíteni a saját kiadványait, hanem arra törekszik, hogy a vásárlói igényeit minél jobban kielégítő választékot tartson.

A Gazdasági Versenyhivatal 2013. decemberi döntésének eredményeként a Libri és a Shopline egyesült. Ezzel olyan helyzet állt elő, hogy most minden fontos kiskereskedő cég (Libri-Shopline, Pécsi Direkt, Líra) egyben jelentős könyvkiadó is.

 
Miért érinti hátrányosan a kiadó-kiskereskedő cégek tevékenysége a független kiadókat és a vásárlókat?

A független kiadókat ez azért érinti rosszul, mert az említett nagy, hálózati kereskedők erősen uralják a piac nagy részét, és amíg nem oldódik meg a független kiadók könyveinek alternatív terjesztése, addig egyszerűen kevesebbet adnak el. A kiadók baja persze nem csak az övék, sőt nem is ez a fő probléma, hanem az, hogy az olvasók is nehezebben jutnak hozzá a könyvekhez. Az a sajátossága ennek a helyzetnek, hogy ezzel az Alexandra vagy a Libri is hosszabb távon rosszul jár, a vásárlói is egyre inkább elpártolnak tőle, hiszen nem találják meg (akár csak az új kiadványok esetében) a teljeshez közelítő magyar könyvválasztékot a boltokban. Máshová kell fordulniuk, ha mást is szeretnének megvenni. Persze ahhoz, hogy mást akarjanak venni, tudniuk is kell róla, és ebben a kiadónak is, a disztribútornak is van szerepe, hiszen ők juttatják el a könyv hírét az olvasóhoz, utóbbi pedig egymaga azokba a könyvesboltokba, amelyek tartják a független kiadók könyveit. Szerencsés persze az, hogy egyre többen rendelnek könyvet online boltokból, és ezekben (vagy legalábbis a legjobban) szinte a teljes magyar könyvválaszték elég könnyen elérhető.  Sajátos módon ez a helyzet így tovább erősíti az amúgy is jobb piaci kilátásokkal bíró online boltokat.

Milyen eseményekre számíthatunk a jövőben a magyar könyvpiacon? 2014. április 24. és 27. között kerül megrendezésre a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. Az eseményen részt vesznek a Prospero Disztribúció által képviselt független kiadók is?
Úgy néz ki, kiállítunk kiadóinkkal a könyvfesztiválon. Fontos, hogy megmutassuk, nemcsak vagyunk, de erősek is vagyunk.


Úgy tudom, hogy készülnek valami szokatlan dologra a könyvfesztiválon. Lehet már valamit tudni erről az akcióról? 
Mi már tudjuk, hogy hogyan fogunk szerepelni a könyvfesztiválon: nagyon provokatív módon leszünk jelen. Mivel egy ilyen megjelenésnek az ereje éppen a meglepetésben, a szokatlanságban rejlik, inkább nem árulnám el a részleteket. Úgy gondolom, a sajtó fel fog figyelni ránk, így a könyvek iránt érdeklődő közönség is értesül majd a szereplésünkről.

Teklits Tamás