2014. június 4., szerda

Felnőtt hittel

A május és a június az elsőáldozások, de leginkább a bérmálkozás időszaka. A bérmálás szentsége a keresztény nagykorúságot jelenti a fiatal katolikus hívő számára. Nemcsak egy szép szertartás, hanem egy egész életre szóló elkötelezettség a katolikus hit tanítása mellett, éppen ezért a Katolikus Egyház tanításában való jártasságot és feltétlen istenszeretetet kell hogy jelentsen a bérmálandó számára.

Vajon elegendő-e a feltétlen istenszeretet ahhoz, hogy valaki jó kereszténynek, istenfélőnek mondhassa magát? Az élet adta helyzetekre mindig megfelelően, a Katolikus Egyház tanításainak fényében adunk választ? Minden felmerülő kérdésünkre tudjuk az oda illő katolikus tanítást?

Lelkipásztorok gyakran felhívják a hívők figyelmét arra, hogy felnőttként, nagykorúként már nem elegendőek a gyermekkori (hittanórák, elsőáldozásra, bérmálásra történő felkészítések) vallási ismeretek. Felelősségteljes katolikusként kötelességünk képezni magunkat – ahogy az élet más területein is tesszük – hitünket, vallási ismereteinket illetően is ahhoz, hogy elmondhassuk, egy-egy élethelyzetben olyan döntést hoztunk, amely a Jóisten előtt is megállná a helyét.

Katona István és Kunszabó Zoltán könyve lelkiismeret-vizsgálatra hívja a felnőtt és fiatal felnőtt  olvasót. A színes képekkel illusztrált kiadvány a ma emberének íródott: felépítése folytán kézbe vehetjük akár a munkahelyről hazafelé utazva a buszon vagy a vonaton, vagy csak egy szabad félóránkban. Segít feleleveníteni a legfontosabb ismereteket, alapfogalmakat magyaráz el és tartalmazza a legfontosabb imádságainkat. Fő célja az életgyónásra való felkészítés, az első részben a lelki tükör, a bánat, a hálaadás, valamint a hit szerepéről, a bűnről és az életgyónás elvégzésének gyakorlatáról tanít a szerzőpáros.

Az Újszövetség fő parancsa így szól: „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, minden erődből és teljes elmédből; felebarátodat pedig, mint önmagadat.” (Lk 10,27)

Azért fontos ezt a parancsot átgondolni a lelkiismeret-vizsgálatnál:
  • mert mások szeretetének elfogadása és a szeretet gyakorlása személyiséged kibontakozásának alapja;
  • mert a szeretet saját boldogságod forrása;
  • mert a szeretet cselekedetekben való gyakorlása az utolsó ítélet mércéje.
 A lelki élet ott kezdődik, írják a szerzők, amikor elhagyjuk a szándékos, halálos bűnt, és arra törekszünk, hogy cselekedeteinket a szeretet vezérelje. A teljes szívvel és minden erővel való istenszeretet felülmúlja az áteredő bűn miatt megromlott természetünk szeretetképességét. Jézus azért küldte el a Szentlelket, hogy képesek legyünk a szeretet főparancsa szerint élni. A Tízparancsolat elmondja, milyen legyen a kapcsolatunk Istennel, és mit nem szabad cselekednünk embertársainkkal. A „parancsolat” szó pontosabb fordítása az eredeti héber szerint: „jó tanács, ajánlat, segítség” – tanít a szerzőpáros. Az Ószövetségi parancsok a természeti törvények megfogalmazásai, minden ember természetébe bele vannak írva. A szerzők olyan fogalmakat magyaráznak el, mint keresztény, aki befogadja a Szentlelket, engedi irányítani magát az Úr által,  igyekszik szeretetben szolgálni másokat. Keresztény pogánynak nevezik azokat, akik ugyan meg vannak keresztelve, hitüket azonban nem gyakorolják, cselekedeteikben mindig a világ szokásaihoz igazodnak, míg keresztény polgárnak azokat nevezik, akik becsületesen teljesítik kötelességüket, de mindenben az önzés vezeti őket, a saját hasznukat keresik.

A könyv fő célja, s a második fejezetének célkitűzése a megtérő életgyónásra való felkészülés. Megtérő életgyónásnak nevezzük azt a gyónást, amelyet egy életfordulónál valaki abból a célból végez, hogy életét rendezze, és tudatosan odaadja Jézus Krisztusnak. Az életrendezés azt is jelzi, hogy az ember felismeri: az élet értelmét nem a birtoklásban, élvezetekben, hatalomszerzésben találhatja meg, hanem az Istenben – véli szerzőpáros, majd hozzáteszik, hogy az illető tudatosan dönt Isten, mint élete értelme és célja mellett. Az írók elmélkednek a bűnről, megnevezik és részletezik annak forrásait:
  • csalódások,
  • teljesítménycentrikus gondolkodás,
  • szeretetlen környezet,
  • méhen belüli sérülések,
  • szexuális sérülések és
  • öröklött rossz tulajdonságok,
majd rávezetik az olvasót arra, hogy hogyan jön létre bennünk az igazi bűnbánat – Isten igéje, a Szentlélek és az Isten iránti szeretet által. Napjainkban még a katolikus hívek körében is sokan felteszik a kérdést: Miért kell a papnak meggyónnom bűneimet? A Katona István és Kunszabó Zoltán válasza erre a következő: A bűnök szájjal való megvallásánál azért fontos a pap jelenléte, mert csak a másik ember jelenlétében tudunk igazán szembefordulni azzal, ami bennünk rossz. Jézus rendelte ezt, amikor feltámadása után hatalmat adott apostolainak a feloldozásra.

A továbbiakban gyakorlati kérdések és magyarázatok segítségével a Tízparancsolat pontjain haladnak végig a szerzők. Az első parancs kapcsán foglalkoznak a bálványimádás (sátánizmus, ördögimádás) és a babonaság (mágia, okkultizmus) fogalmával, és segítő kérdésekkel vezetik az olvasót a parancs elemzésében, átgondolásában:
  • Hittem-e valaha hamis istenekben (Buddha, Krisna)?
  • Részesítettem-e valaha bármely élő vagy holt személyt Istennek kijáró imádatban (popsztár)?
  • Volt-e az életemben olyan szenvedély, amely teljesen lefoglalt önmagának (alkoholizmus, kábítószer-szenvedély, játékszenvedély)?
Mit tilt a második parancs? A káromkodást (gyűlölködő, durva beszéd), Isten, az Egyház, a szentek, Mária és a szentségek gyalázását, valamint Isten nevének méltatlan használatát. Segítő kérdések, amelyekkel fellelhetjük saját hiányosságainkat, bűneinket:
  • Vannak-e olyan szólásaim, mint: „isteni ebédet ettem”, „isten bizony nem én tettem”?
  • Káromoltam-e szóban vagy gondolatban Istent?
  • Tréfálkoztam-e méltatlanul Isten vagy a szentek nevével?
  • Esküdtem-e hamisan?
A „Ne ölj!” parancs kapcsán pedig elgondolkozhatunk a következőkön:
  • Kárt tettem-e szándékosan mások testi épségében (balesetokozás, verekedés)?
  • Kárt tettem-e a magam testi épségében (alkoholizmus, dohányzás)?
  • Veszélyeztettem-e magam vagy mások testi épségét (vakmerőség)?
  • Követtem-e el abortuszt? Biztattam-e erre más személyt?
  • Bántottam-e másokat (házastársam) durva szavakkal?
  • Vannak-e olyan emberek, akiket gyűlölök, akiknek nem bocsátottam meg?
Végezetül a kiadványban egy csokorba szedve találjuk meg a legfontosabb katolikus imádságokat (Mi Atyánk, Üdvözlégy, Apostoli hitvallás), átismételhetjük a gyónási imát, feleleveníthetjük a rózsafüzér titkait, megpróbálhatjuk felsorolni a sarkalatos erényeket, a Szentlélek hét ajándékát (Vajon mennyit sikerül összeszednünk anélkül, hogy belenéznénk a könyvbe?), a Szentlélek adományait (karizmák) és gyümölcseit.

Csuti-Mátyás Zsófia

•     •     •

Bővebb információt a kiadvány címére kattintva kaphat:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése